Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)
Andrássy Antal †: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)
rendőrhatósági őrizet alá helyezte, és május 23-án ezért a kistarcsai internálótáborba került.41 Jelinek István 19 éves balatonszemesi lakost azért internáltatta a főszolgabíró május 15-én a csendőrségi feljelentésre, mivel a beszolgáltatott rádiója nem volt üzemképes, abból egy lámpa hiányzott.42 Április 19-én Rozenberg Jenő gamási kereskedőnél talált dióbelet és mákot kobozták el.43 Balatonszemesen április 20-án Sauber Ármin rőföskereskedő lakásán találtak különféle ruhaanyagot, amiért internálását javasolta a csendőrség.44 Öreglakon április 20-án Fuchs Ferenc fűszerkereskedőnél másfél órás kutatás után a csendőrök semmiféle elrejtett árut nem találtak.4’’ Április 26-án Steinitz István somogyvámosi bérlőnél a háromórás kutatás, másnap Weisz Gézáné fűszerkereskedőnél szintén a háromórás házkutatás nem vezetett eredményre.46 Március 29-én Deusch Jenő látrányi bérlőnél is kutattak. A „bizalmas értesítés” szerint „kastélyában és pincehelyiségeiben nagy mennyiségű közszükségleti cikk és gépkocsigumi van elrejtve”. A kétórás házkutatás eredménytelenül végződött.47 A feljelentések mögött sokszor a bosszú működött. Április 21-én Buzsákon feljelentették Goldman Sámuelné hadiözvegy trafikosnőt, hogy áruját elrejtette. ,Az elrejtett trafikból a környékbeli zsidókat látta el bőségesen trafikkal, míg a nem zsidó származásúakat pedig több esetben elbocsátotta, hogy nincs áruja.” A csendőrök előtt mindenki Goldmanné mellett volt, csupán egyetlen iparossegéd vallott ellene, egy esetet ismertetve. A csendőrőrs parancsnoka Goldmanné engedélyének azonnali megvonását kérte a főszolgabírótól.48 Április 21-én Osztopánban „bizalmas értesülés” után a csendőrök Zukman Sámuel lakásán kutattak elrejtett holmik után, miután testvérénél Pusztakovácsiban sem vezetett a házkutatás eredményre.49 Sonnenschein Tibor fonyódi lakos ellen pedig azért indítottak eljárást, mert március végén egyik pesti munkaszolgálatos bajtársával feleségének 1 pár cipőtalpat küldött, amit a vonaton a fonyódi csendőrök a szennyesruha mellett megtaláltak. Sonnenschein ellen 1944. október 30-án az eljárást azért hagyták abba, mert ismeretlen helyen tartózkodott.50 Az üldözöttek elleni feljelentések nemcsak a magyar szervekhez, hanem a német megszállókhoz is érkeztek. így érkezett Zs. J. nagybajomi lakos július 3-i levele a kaposvári német katonai parancsnoksághoz, melyben Dobis Jánost jelentette fel, hogy átvette Balázs László helyi zsidó bútorát. A nyomozás nem igazolta a feljelentőt, kiderült, hogy a feljelentés csupán a bosszú műve volt.51 Jozó László lengyeltóti vegyeskereskedőt a németek feljelentésére azért helyezte a főszolgabíró rendőrhatósági felügyelet alá, mert március 20-a után Schlesinger Kálmántól - hat csomagban - postán kapott ruhaneműket. AJozó lakásán megjelent német biztonsági rendőr elismervény nélkül mind a hat csomagot elvitte! Jozót június 5-től rendőrhatósági felügyelet alá helyezték.52 A dombóvári gettóban nyomozó csendőröknek 1944. június 23-án Komlós Lajosné Baumöl Margit kihallgatása során bevallotta, hogy még február hónapban Kalmár Gáspárné nagyberki lakosnak egy bőröndben ruhaneműt és ékszereket adott át. Kalmárné lakásán még aznap házkutatást tartottak és elvitték Komlósék holmiját. Szeptemberben a dombóvári főszolgabíró Kalmárné internálását kérte.53 Április 8-án a gyékényesi vasútállomáson Takács Hugó zákánytelepi lakost igazoltatták a csendőrök, majd megmotozása alkalmával ékszereket és pénzt találtak. Bevallotta a kihallgatás nyomán, hogy azt Kaposi Vilmos küldte apósának Nagykanizsára. Az ügy érdekessége az, hogy a zákányi német határrendőr-parancsnokság az 129
