A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében
két a munkás vagy a tisztviselő maga építtetett vagy vásárolt és azt lakja.70 Kaposváron a házak társadalmi tulajdonba vételét bizottságok végezték. Ezek a bizottságok igen körültekintően dolgoztak. Figyelmük nemcsak arra terjedt ki, hogy formailag a házakat állami tulajdonba vegyék, hanem arra is, hogy az államosítást igazoló jegyzőkönyvbe feltüntessék az átvett házak állapotát, az ott talált értékeket, a házon elvégzendő sürgős javításokat. A jegyzőkönyveket az állam képviseletében a szocializáló bizottság tagjai, a lakók nevében a pedig a házbizalmiak írták alá. Több házban, ahol még nem volt, bizalmit választottak. Ezt is jegyzőkönyvbe vették fel. Az államosítás során talált üres lakásokat el- rekvirálták, rögtön helyben döntöttek a vitás lakbérleti ügyekben, és megállapították a volt háztulajdonos lakbérét is, azonnali hatállyal intézkedtek a házon elvégzendő javítások ügyében.71 E rendelet végrehajtása természetesen nem ment simán. A háztulajdonosok és a nép különböző ellenségei nyíltan nem mertek ellenszegülni a kormány intézkedéseinek. Ezért igyekeztek pánikot kelteni és úgy magyarázni az intézkedést, hogy a munkásállam elveszi a kisemberek házát is. A tanácshatalom megyei vezetői csattanós választ adtak erre a rágalomra is. Az újságíró felkereste Tóth Lajost és megkérdezte, hogy milyen alapokon történik a házak államosítása? »A kormányrendeletet mi proletár belátással és veleérzéssel foganatosítjuk — válaszolta Tóth Lajos. — Nem bántjuk azokat a lakóházakat, amelyeket a tulajdonosok maguk munkájával szerzetek, még akkor sem, ha abban egy-kettő lakó is van. Nem bántjuk azokat a házakat sem, amiket a kisiparos, a mesterember a maga részére szerzett, bár ő egy-két segéddel dolgoztatott, de azért maga is dolgozott, fáradt, s nem tétlenkedett a munkás verejtékén. De igen is vannak házak, amiket a tulajdonos a maga munkájával szerzett, s mégis elvesszük. Ilyenek a lókunec, üzér, s más, sokszor csalásra, ravaszságra épített foglalkozások, amikor az illető segéd nélkül csalt össze néhány százezret, azon palotát épített. Ezek a kormányrendelet betű szerinti értelmezése szerint maguk szerezték a házat, s mégis elvesszük, mert mások károsításán gazdagodtak munka nélkül. Ne féljenek a kisemberek. A rendeletet proletárok alkották és proletárok hajtják végre — a proletárok javára.«" Megyénk székhelyén a központi intézkedéseknek megfelelően létrehozták, illetve átszervezték a lakáshivatalt, s vidéken a munkástanácsok végezték a lakásügyeket. A munkástanácsok tevékenységét az ügyek gyors intézésén kívül a humanitás, az ügy iránti szeretet jellemezte. A jogos lakásigényeket, amennyiben megvolt a lehetőség nagyon gyorsan kielégítették. A jogtalan kérelmeket viszont elutasították. Döntéseik meghozatalánál figyelembe vették az osztályszempontokat, a dolgozó és kisemberek védőimét.73 A tanácshatalom vezetői látták: a lakáshelyzet javítására nem elég a meglevő lakásokat igazgságosan elosztani. Ezért a nagy nehézségek ellenére is gondoltak a lakáskérdés végleges megoldására. Behatóan foglalkoztak a távlati tervek elkészítésével. Több helyen ezek közül néhánynak a megvalósításához hozzá is kezdtek. A megyei direktórium április