A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

dó, a háború továbbfolytatása ellen és követelte a munkástanácsok megalakítását. A szóban forgó röpirat így fejeződik be: »Testvérek! Fegyverkezzetek! Minden ezredben, minden gyárban, mindén községben alakítsátok meg a katonák, a munkások, a parasztok tanácsát! ... Rabok legyünk vagy szabadok? Itt az idő! Válasszatok!«'2

1918 áprilisában, júniusában és júliusában Kaposváron is sztrájkmozgalmak bontakoztak ki, amelyek alkalmából a munkások ismételten követelték a békét, az általános választójogot, a Ház föloszlatását, anyagi és kulturális helyzetük megjavítását.3

De nemcsak a (munkások szervezkedtek és sztrájkoltak anyagi és szociális helyzetük megjavításáért, politikai jogaikért, hanem a pedagógusok és közalkalmazottak is megtették a kezdeti lépéseket soraik tömörítésére. A pedagógusok szervezkedését a székesfehérvári tanítóknak a kaposvári tanítókhoz intézett levele elősegítette, amely rámutatott a pedagógusok igen rossz anyagi és szociális helyzetére, leleplezte az iskolaügyi hatóságok szándékát. »Az idő gyorsan fut —■ hangzik a levél —, a nélkülözés nehéz! Nincs veszteni való időnk«... Az eddigi tanítói szervezetek nem feleltek meg céljaiknak. Ne keressük az okokat... hanem teremtsünk új szervezetet azonnal, olyant, amilyen a belé helyezett bizalomnak meg is tud felelni.«5

Egyre jobban hallatták szavukat a városi közalkalmazottak is. »Jellemző az idők változására — írja az egyik megyei lap —, hogy egyidőben két olyan hatalmas testület, mint a tanügyi munkások és a városi alkalmazottak a szervezkedésben látják érdekeik megvédésének egyedül helyes módját.«“

A néptömegek harca 1918 októberében már alapjaiban megingatta a a fennálló, idejét túlélt társadalmi rendszert. Az uralkodó osztályok zavarát még csak fokozta az Osztrák—iMagyar Monarchia szétesése és a háború elvesztése.

Október végén győzelemre vitték a polgári demokratikus forradalom ügyét. A hatalom a nemzeti tanács által alakított burzsoá-szociáldemokrata kormánykoalíció kezébe került. A polgári demokratikus forradalom győzelme megyénkben is pozitív visszhangra talált. Az ipari munkások, a földnélküliek, a parasztok, a haladó szellemű kispolgárok, értelmiségiek, vagyis azok az erők, amelyek részt vettek a háború utolsó éveiben megnövekedett politikai mozgalmakban, úgy fogadták 1918. október 31-ét, mint harcaik és követeléseik beteljesülését.

Megyénk demokratikus erői a forradalom hírére azonnal akcióba léptek. Létrehozták saját forradalmi szervezeteiket, a nemzeti tanácsokat. A nemzeti tanácsoknak három típusa jött létre. Az egyik típusúban túlsúlyban voltak és vezető szerepet játszottak a gazdag parasztok (ezeket támogatták a jegyzők), a másikban a szegényparasztok és a mezőgazda- sági munkások voltak többségben és töltöttek be meghatározó szerepet, s végül a harmadik típusú nemzeti tanácsokban, ha kismértékben is, de helyet foglaltak az ipari és építőipari munkások is és közvetlen hatást gyakoroltak azok munkájára és további fejlődésére. A középparasztok elsősorban az első és a második típusú nemzeti tanácsokban voltak képviselve, de megtalálhatók a harmadik típusú nemzeti tanácsokban is.

58