A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
III. fejezet. Hozzászólások
alj, amelynek mintegy 600 katonája között 120 szerb katona van, nagy részük a szerb 6. gyalogezred szökevénye. A délszláv szekció kitűnő munkát végzett a szerb csapatok között. »A muraközi határon levő hadseregünk — írta egy szerb katonai jelentés — teljesen megbízhatatlan, és fraternizál a magyar bolsevikokkal, akik azon a helyen túlnyomórészt elfajzott véreinkből állnak.« A dunántúli demarkációs vonal mögött állomásozó délszláv katonaság körében 1919. július 23-án felkelés tört ki, amelyet a vizsgálat a magyarországi délszláv vöröskatonák hatásának tulajdonított. A szekció szerb-horvát nyelvű röplapjait alkalmanként a barcsi pártszervezet is segítette áthozni a demarkációs vonalon, segített a szerb katonák között azt terjeszteni, illetve Jugoszláviába juttatni. Hernádi György és Ludas Ferenc, a barcsi Szocialista Párt tagjai egybehangzóan említenek egy Radurics nevezetű szerb kommunistát, aki rendszeresen járt át Barosra a szekció propagandaanyagával, és azt otthagyta a szerb katonák közti terjesztésre, vagy továbbvitte Jugoszláviába. A szerb katonák közt folyó, valamint a jugoszláviai forradalmi erőket segítő propagandának, s az erős jugoszláviai munkásmozgalomnak nem kis része volt abban, hogy — a román és a csehszlovák mellett — nem került sor a szerb intervencióra. A dezorganizált szerb hadsereget nem lehetett felhasználni a Tanácsköztársaság elleni harcra. 9. Klémens Béla felszólalásában elmondotta, hogy 1918. december 14-én a KMP küldötteként érkezett Kaposvárra. Az volt a gyakorlat, hogy a párt tagjait, akik régebben a vidéki munkásmozgalomban resztvettek, működésük korábbi színhelyére küldték vissza pártmunkára. Ő, mint kaposvári születésű, azzal az utasítással érkezett Kaposvárra, hogy próbálkozzék a munkástanácsban és a szakszervezetekben tevékenykedni úgy, hogy kommunista párttagságát fel ne fedje. Kaposvárra kerülése után Kovács Miksának, a Szociáldemokrata Párt titkárának elmondotta, hogy kommunista pártszervezetet akar létrehozni. Bár a Szociáldemokrata Párt titkára helyeselte az új párt alapításának a tervét, mindazonáltal arra kérte, hogy megbeszélésük ne váljék köztudottá. Kezdetben úgy tervezték, hogy Szabó Samu betegpénztári főorvos lakásán hozzák létre a kommunista pártszervezetet. Kovács Miksa később, több napi töprengés után, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ő nem lesz tagja az új pártnak, mint privát ember azonban nem gördít akadályt a szervezés élé. Azt is közölte, hogy ő — néha hivatalból is — bírálni fogja a kommunistákat. így a párt megszervezésére a Tanácsköztársaság idején Kaposvárott és Somogy megyében nem került sor. Visszatérve kaposvári útjáról Budapesten, a Visegrádi utcában azt a jelentést tette, hogy a KMP szervezetét azért nem lehetett létrehozni Somogybán, mivel a helybeli szociáldemokrata vezetők féltek a pártszakadástól, és meg voltak győződve arról, hogy pártjuk forradalmi párt volt. Büszkén hivatkoztak a Népszava január 14-i számában közzé tett 283
