A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Gellért Tibor: Adalékok a megye belső fegyveres erők történetéhez

szégyenkezve, de rögtön felsorakoztunk, majd rendes fejvonalban fej­lődve indultunk vissza. . . pedig zizegtek ám a golyók a fülünk mellett, mint a mérges darazsak. De mi nekibátorodva rohantuk vissza. Csakha­mar elértük a régi helyünket, megszálltuk ismét az üresen maradt fél­kilométernyi frontszakaszt, és mondhatom még nagyon jókor, mert az ellenség egy negyedóra múlva támadott.«''2 A század nagy próbatétel elé került a Bajcs elfoglalásáért folyta­tott harcokban.43 Bajds az érsekújvári vonal egyik kulcspontja volt, ezért az ellenség nagyon megerősítette tüzérséggel és egy páncélvonattal, mely­nek bevetése végeredményben eldöntötte a harc sorsát. A páncélvonat tüzével szinte az egész támadási területet pásztázni tudta. Adorján Jó­zsef elképzelése az volt, hogy felrobbantják az ott levő vasúti hidat, így a páncélvonat mozgási területe leszűkül és mód nyílik arra, hogy a zász­lóalj egy lendületes rohammal elfoglalja Bajcsot. Pusztai Gazda Jenő ka­pott parancsot az akció megszervezésére és végrehajtására, ő azonnal ki is jelölt egy robbantó különítményt és tisztázta velük a végrehajtandó feladatot. Az események azonban mégsem az elképzeléseik szerint tör­téntek. Alighogy a különítmény elindult — az összműködés kellő meg­szervezésének hiánya miatt -—- perceken belül a zászlóalj támadásba len­dült. Így a robbantó különítmény nem tudta feladatát végrehajtani. A páncélvonat teljes fegyverzetével: ágyúkkal és géppuskákkal lőtte a nyílt terepen rohamozó vöröskatonákat. Így történhetett, hogy dacára a kato­nák hősiességének, egész napos tűzharcban sem tudták Bajcsot elfoglalni. A Bajcsért folytatott harcoknak több sebesült és halálos áldozata volt. Többek között megsebesült Adorján József parancsnok is. A So­mogyi Munkás 1919. július 4-i száma mély részvétét nyilvánította a hősi halottak hozzátartozóinak. A Latinca-századból hősi halált haltak: Odor József, Tengerdi Sándor és Sülé Károly vöröskatonák. Az északi fronton folyó harcok június végén elcsitultak, mert az an­tant utasítására elrendelték a Vörös Hadsereg támadásának beszünteté­sét és a diadalmasan előnyomult csapatok visszavonását a demarkációs vonalra. Közben Kaposvárott levő La tinca-század sem tétlenkedett. A ma­gyarországi ellenforradalmi erők terve szerint -— június második felében — több megyében egyidejűleg lázadást kellett volna kirobbantani. Az el­lenforradalmárok úgy gondolták, hogy a Tanácskormány ezek leverésére Budapestről a karhatalmi századokat vidékre rendeli, a főváros védelem nélkül marad, s így módjuk lesz Budapesten győzelemre vinni az ellen- forradalmi puccsot. Ennek az országos ellenforradalmi koncepciónak volt része a június 22-i kaposvári ellenforradalmi megmozdulás. Ezen a na­pon felfegyverzett ellenforradalmárok szállták meg a Honvéd laktanyát. Tervük szerint a laktanyából kiindulva meg akarták szállni a város főbb gócpontjait és fel akarták számolni a tanácshatalimat Somogybán. Győrffy Antal ■— akit korábban Budapestre rendeltek az északi frontról, s így előbb tért haza, mint a munkászászlóalj — a Honvéd lak­tanyában történtek hírére riadóztatta a I.atinca^századot. Teherautójukra egy géppuskát szereltek, behatoltak a laktanyába, közrefogták az ellen­forradalmárokat és fegyverletételre kényszerítették őket. Azok látva, a 260

Next

/
Thumbnails
Contents