A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Andrássy Antal: A kaposvári diákmozgalmak 1918-1919-ben
hajnalhasadásnak a pirossága az, mely a mostani március levegőjében játszik. Ma igazán elmondhatjuk, hogy van valami a levegőben. Valami természetes folyamat ment végbe a legutóbbi hónapok alatt, mely a téli álomtalan álmot a színes valóságok tavaszi ébredésére váltotta, . .. fürge tavaszi szelek hordják a vemhesítő gondolatot országról-országra: hogy elérkezett — íme — a munka tavasza, a legpirosabb március, amelyet az emberiség valaha megért.«42 A diákproblémákat érintő cikkek közül Vértessi Imre a nyomorgó diákokról ír: »Adják meg neki az életet, hogy ne kelljen a hitvány pénzért küzdenie, hogy élhessen, hogy tanulhasson, hogy művelhesse lelkét, hogy embere legyen majd a társadalomnak, ne hitvány kihasznált roncsa. Az állam gondoskodjék a diákról, az állam adja meg a megélhetést, az állam taníttassa az ifjút —■ ezt akarjuk mi diákok.« Hasonló érdekes és merész Sebők, »Több megértést!« című cikke, melyben a tanár és a diák viszonyát boncolgatja. »A tanév rövidsége, a tanulók nagy létszáma sok félreértést eredményeznek, amely félreértések a mai izgatott, forró levegőben elkeseredést, lázadozást, sőt nem ritkán embergyűlöletet is szülnek. Mindeme félreértéseket azonban kissé több körültekintéssel, melegebb odaadással mindkét részről, emberiesebb bánásmóddal ki lehet küszöbölni. A tehetségeket, a munkás, szorgalmas diákokat jutalmazni, kiemelni, elősegíteni kell, a kevésbé tehetségeseket pedig nem büntetni, hanem rábeszéléssel, meggyőzéssel, komoly bánásmóddal, melyből kiérezzék, hogy a tanár a diákot igazán becsüli, gyorsabb haladásra kell bírni. Érdeklődni kell az egyén ambíciói iránt és többször megkérdezni felfogását, véleményét egyes elvekről, szempontokról s ha talán felfogása, ítélőképessége ferde, azt egyenes, de mindig becsületes« — irányba terelni. A készülő iskolareformot sürgeti Szabó Gyula is az »Életet« követelő cikkében.43 A diáklap jól szerkesztett ünnepi száma feltűnt a szociáldemokrata párt budapesti kiküldöttének, Garbai Sándornak, akit a diákriporterek szerettek volna meginterjúvolni. Az interjú elől ugyan kitért Garbai, de ígéretet tett egy cikk megírására. »A diák szerkesztők ezt is köszönettel, vették és a másik pillanatban már Garbai elé tettek egy Turul-szállóbeli levélpapírt, amelyen kénytelenkelletlen, ott a kávéházban meg kellett írni a beígért cikket.«44 A március 16-i keltezésű cikk megjelent a Voluntas utódjának az Ifjúmunkásnak 1919. április elsejei számában.43 A Tanácsköztársaság kikiáltása előtti napokban Somogy élenjárt a forradalmi eseményekben. Gombamódra hozzák létre megyeszerte a termelőszövetkezeteket és egyre több gyűlésen foglalnak állást a szocialista, forradalmi változások mellett. A diákok mindenütt követelték a kötelező vallásoktatás eltörlését. A kereskedelmi iskolások pedig emellett iskolájuk államosítását is követelték. Március 17-én Kun fi közoktatásügyi miniszter jelenlétében tartott pedagógus gyűlésen az ott megjelentek egyöntetűen követelték az iskolák államosítását. így a diákok és a pedagógusok követelése újból találkozott.46 A kaposvári diákok bátran politizáltak és foglaltak állást a helyi, baloldali szociáldemokrata vezetők mellett. Amíg az országos vezetőség legtöbb esetben csak a gazdasági ügyekre korlátozta a szocialista diákok tevékenységét, itt az osztályharcos pedagógus erők és a pártvezetőség segítségével politikai tartalommal 234
