A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején
3. Felnőttoktatás — népművelés A Tanácsköztársaság művelődéspolitikájának, népművelési törekvéseinek elemei a kaposvári szervezett munkásság körében már a századelőn fellelhetők.128 A háborús években bekövetkezett visszaesés után ezek a hagyományok elevenedtek meg, teljesedtek ki, immár megyére szólóan; és a felújításukat célzó helyi törekvések találkoztak a Tanácsköztársaság rendeletéivel, intézkedéseivel. »Programunkban ott van az ipari és mezőgazdasági ismeretek bővítése. Kultúra, művészet kell a népnek korcsma és kávéház helyett. Munkásotthonokat kell felállítani mindenütt, s cda könyveket kell beszerezni« — fogalmazta meg a megyei vezetés álláspontját Kovács Miksa párttitkár, a megyei munkástanács április 14-én megtartott alakuló ülésén.129 A Közoktatásügyi Népbiztosság és a művelődési osztályok irányítása alatt kibontakozó szabadoktatási—népművelési program az iskolai és az iskolán kívüli művelődés összefüggéseinek, összetartozásának felismerésén alapult. A Somogy megyében is megindult szervezőmunka, a megélénkülő művelődési élet irányítására, az időközben megnövekedett feladatok hatékonyabb ellátására a megyei művelődési osztály június 21-én megtartott második ülésén a népművelés különböző területeit átfogó alosztályok szervezését határozta el.1“ »Az 1919. évi proletárdiktatúra a népművelés terén is változásokat igyekezett hozni — írta idézett művében Tamás József —, azaz minden erővel a maga világnézetét, politikai eszméit akarta terjeszteni, főképp a felnőttek körében.«131 A Közoktatásügyi Népbiztosságnak a felnőttek szabó átoktatásáról április 30-án kiadott rendelete nyomán májusban Somogybán is — elsősorban Kaposvárott — megindultak az előkészítő és szervező munkálatok.132 A megyei művelődési osztály május 2-án rendeletet adott ki népiskolai tanfolyamok indítására »a tanköteles kort már meghaladott férfiak és nők. . . — külön az analfabéták és külön a hiányos elemi ismeretekkel rendelkezők számára.«133 A művelődési hatóságok ismételt felhívásai dacára vidéken lassan haladt a tanfolyamok szervezése; a kaposvári szabadiskola analfabéta tanfolyamán azonban, amely 10 hetes programmal, heti 3x2 órában indult meg július 14-én, 34-en vettek részt.131 Bár a megyei művelődési osztály már alakuló ülésén tervbe vette a járási székhelyeken felállítandó munkás-szabadiskolákat, a járásokban több-kevesebb rendszerességgel megtartott ismeretterjesztő-propaganda előadásokon kívül kizárólag Kaposvárott folyt a munkásság szervezett és rendszeres oktatása. A kaposvári munkás-szabadiskola terve egy május 17-én tartott értekezleten született meg, amelyen »a tanítók, a kaposvári szakszervezetek vezetői, orvosok és mérnökök vettek részt«; s amelyen megválaszották a szabadiskola vezetőségét is.133 Május folyamán a helyi sajtóban több cikk ismertette az iskola célját, programját, szervezetét és toborozta hallgatóságát.136 Megnyitására június 9-én került sor; a június 14-én négy tagozaton öt osztályban megkezdődött előadásain kb. 300 hallgató vett részt rendszeresen.137 »Imponáló történelmi munka volt — írta a Somogyi Munkás — a népbiztosi rendeletekben megírt iskola216
