A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben
att késve lehetett csak elkezdeni. Júliusra — úgy látszik — a munkák menete szinte katasztrofálisan lelassult. A súlyos iparcikkhiány és a pénz vásárlóértékének lecsökkenése miatt előfordult, hogy a kisgyaláni főin- tézőség gazdaságaiban az alkalmazottak a falvak módos gazdáihoz mentek napszámba — kékpénzért.10 Előállott tehát az a helyzet, hegy amikor a gazdaságok a négy hónapra eső összkiadások 75—81 %-át bérekre kifizették, ugyanakkor a munka termelékenysége erősen lecsökkent. Ezzel függenek össze végül is, hogy a termelési költségek leszámításával júliustól a búza árát 200, a rozsét 180, a mákét 1000, a burgonyáét 65 K- ban állapították meg.1“ Mielőtt meghúznánk az igali járás nagyüzemeinek négy hónapos tevékenységének mérlegét, álljon itt egy összesítés, amely — ha részleteiben is — az eltelt négy hónapnak az összes nehézségek ellenére is elért eredményeit mutatja.145 Igali járás Marcali szövetkezet T ermény Vetésterület khold össz termény q Várható q Tényleges q k. holdanként átlag Őszi búza 6769 50 772,1 7,5 9,8,— Őszi rozs 2188 15 322,1 7,— 7,— 8,— őszi árpa 215 1 514,3 7,5 10,— 9,— Tavaszi búza 294 1 475,5 5,— 8,— — Tavaszi árpa 2596 15 578,— 6,— 8,— — Zab 2283 11 146,— 5,— 9,— 8,— Repce 263 2 108,— 8,— ? — Miután vázlatosan áttekintettük az igali járás szocializált üzemeinek helyzetét, az ezekben folyó munkák alakulását, értékelnünk kell a négyhónapos tevékenységüket. A mérleg elkészítésére természetesen nem vállalkozhatunk, miután a gazdasági év lezárására nem kerülhetett sor. A négyhónapos működés tagadhatatlanul sok gazdasági és munkaszervezési nehézséggel járt együtt. Látnunk kell azonban, hogy mindezek nem a szocializált üzemek jellegéből, hanem a rövid időre letűnt korszak bűnös mulasztásaiból, a megelőző évek háborús rablógazdálkodásából eredtek. Ezeket a meginduló, új típusú, békés termelés számára is súlyos tehertételeket még nyomasztóbbá tette, hogy az ország mezőgazdasági területeinek egy része idegen megszállás alá került, és a fiatal proletárállamra rákényszerített honvédő háborúk miatt megnőtt igényeknek is a megszállást elkerülő Dunántúlnak — így megyénknek is — kellett eleget tenni. Szükségszerű volt tehát, hogy a jelentkező problémák élesen vetődjenek fel, de mindenkor a megoldás reális szándékaival és lehetőségeivel. Bár az eltelt négy hónap tulajdonképpen a sok súlyos gonddal terhes kezdet időszaka volt, a múltból örökölt sok-sok visszahúzó erő mel192
