A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kávássy Sándor: A földmunkások és kisgazdák országos szövetségének tevékenysége Somogybán 1918-1919-ben

cselédség és a falusi szegényparasztság között, amelyet Latinca csak a leg­nagyobb erőfeszítés árán tudott levezetni.75 Az aratószerződés körül ki­alakult harc egyben élesen világított rá, hogy a diktatúra szegényparaszti bázisának mélyén feszítőerők munkálnak, és a kisülések, sőt a robbaná­sok sem lesznek elkerülhetők, ha a nehézségek fokozódnak. A nehézségek, sajnos, fokozódtak. Mielőtt még ezekre térnénk, meg kell emlékezzünk röviden még a június 1-én tartott földmunkáskongresszusról, melyről somogyi vonat­kozásai miatt is szólnunk kell. A kongresszust — mint ismeretes — a mezőgazdaság szervezeti kérdéseinek megbeszélése tárgyában a Föld­művelésügyi Népbiztosság hívta össze. A meghívó szerint a gazdasági főmegbízotton kívül ezer holdanként egy bizalmiférfit kellett delegálni. A somogyi küldöttséget Latinca és Fáber János gazdasági főmegbízott vezette.75 A kongresszuson a somogyi földmunkásszervezetet az a meg­tiszteltetés érte, hogy Latincát is az elnökség tagjává választották. A. szo­kásos formaságok után Hamburger ismertette a rendelet-tervezetet, mely a korabeli sajtó összefoglalása szerint a következőket tartalmazta: »a Tanácsköztársaság mezőgazdasági birtokai: a) a volt kincstári birtokok, b) a volt egyházi és hitfelekezeti, vagy azok által kezelt alapítványok. c) minden 100 magyar holdnál nagyobb mezőgazdasági birtok, melyet a Forradalmi Kormányzótanács a proletár állam tulajdonának nyilvánított. A gazdálkodás vezetésére szolgáló szervek: a Földművelésügyi Népbiz­tosság, a kerületi központ, a körzeti felügyelőségek és a birtok helyi vezetősége. A Földművelésügyi Népbiztosság közvetlenül rendelkezik mindegyik szervvel. A helyi vezető mellett az állandó alkalmazottak bi- zalmiférfiaiból alakított ellenőrző munkástanács működik, de annak ha­tásköre kizárólag személyi és fegyelmi ügyekre terjed ki. Az intézőt a Földművelésügyi Népbiztosság nevezi ki. Az alkalmazottak jogviszonyai­ról szóló fejezet rendelkezései értelmében az állandóan alkalmazott mun­kások járandóságát a kerületi felügyelőség állapítja meg.« A kongresszus másnapján, június 2-án Latinca is felszólalt, és felszólalásában azokat támogatta, akik a javaslat elutasítása mellett kardoskodtak. Indítványoz­ta, hogy termelőszövetkezeti tag csak szervezett munkás lehessen. A bé­rezésre pedig azt az előterjesztést tette, hogy a bérekről a Földművelés- ügyi Népbiztossággal egyetértésben bérmegállapító bizottság döntsön. Hangoztatva, hogy a rendelettervezetet maga is elfogadhatatlannak tart­ja, a vita bezárását indítványozta. Hamburger valóban vissza is vonta a javaslatot. A kongresszus végül úgy döntött, hogy a rendelet elkészítésé­vel a Földművelésügyi Népbiztosságot és földmunkásszövetséget bízza meg.78 1919. május közepétől nyugtalanság jelei kezdtek mutatkozni a sze­gényparasztság körében. Erre a közvetlen okot a Forradalmi Kormányzó- tanács május 4-én kiadott mozgósítási parancsa adta, mely az intervenció kiszorítására a »proletárság általános mozgósítását« rendelte el." A ren­delet végrehajtása Nagyatádon mozgolódáshoz, május 13-án pedig nyílt ellenforradalmi megmozduláshoz vezetett.78 A nagyatádi, kimutathatóan a falusi burzsoázia és módos parasztság által felszított lázadás azonban csak elszigetelt előjátéka volt annak a 145

Next

/
Thumbnails
Contents