A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kávássy Sándor: A földmunkások és kisgazdák országos szövetségének tevékenysége Somogybán 1918-1919-ben

A tárgyra vonatkozó legfontosabb iratok megsemmisülése következtében, sajnos, a szervezés munkálatairól csak mozaikképet tudunk adni. Némi világosság derül erre Latinca központtal folytatott levelezéséből, így, május 13-án kelt iratában »két új csoport megalakításáról«,4’' május 31-én »új csoportok megalakulásáról«,'“ június 4-én szintén »új csoportok megalakításáról«46 történik jelentés. Egyéb források konkrétan tájékoztatnak róla, hogy március 30-ig Tótszentpálon és Varjaskéren,4' április 27-én Kisberényben,48 május vége táján Kétnyáron49 alakultak új csoportok. Többet látszanak mondani a szervezés során felmerülő irodaszerek és felszerelések ügyében kelt iratok. Május 7-én pl. Latinca »20 000 darab bélyeget, 50 darab fizetve bélyegzőt, 50 darab festékpárnát, alapszabályokat, útmutatót, törzskönyvet, pénztári könyvet, valamint elszámoláshoz szükséges pénztári kivonat-lapokat«’'1 kért a központtól. Ugyané hó 21-én 20 csoport számára kér nyomtatványokat51, majd két nappal később, a »lehető legsürgősebben 400 példány alapszabályt és ugyanennyi útmutatót«.52 Találni továbbá adatokat az egyes csoportok taglétszámára és a belépésekre is. így tudjuk, hogy a fent említett Tótszentpál és Varjaskér községekben 300 taggal alakult meg a' földmunkáscsoport.33 Kisberényben a megalakuláskor 73-an léptek be a csoportba,51 Felsősegesdre április 14-én 500 tagsági könyvet vitt el a csoport jegyzője,55 az igali csoportnak májusban 150 tagja volt,’56 a szentmártoni termelőszövetkezetben 152 tagja volt a csoportnak,57 Inkén 200 főt számlált a csoport.58 Egy június 12-én megjelent újsághírben arról olvashatunk, hogy a csurgói járásban, Iharosberényben, Ihárosban, Csicsón, Sandon, Miháldon. Szentán a »kisgazdák mindenütt tömegesen lépnek be a földmunkáscsoportba és egyidejűleg a Szocialista Pártba«.50 Ha adatainkhoz hozzávesszük, hogy a korabeli híradás szerint a »szövetség emberei állandóan« a vidéket járták. és a szövetségnek májusban már állandó vidéki kirendeltségei voltak.65 úgy véljük szerényen számolunk, és nem túlozzuk el a valóságot, ha azt állítjuk, hogy a szervezés lassanként az egész megyére kiterjedt, erős helyi csoportok jöttek létre, és a szövetség taglétszáma Somogybán meghaladta a 20 000 főt, és inkább a 30 000-hez lehetett közelebb.

Üj elemként jelentkezett a szervezésben, hogy Latinca következetesen törekedett arra, hogy »a tanácsköztársasági gazdaság (értsd: termelőszövetkezetek —■ K. S.) és a földmunkásmozgalom szerves összefüggésben álljon egymással«, mivel — mint írta — ebben vélte felismerni a lehetőségét annak, hogy a földmunkásmozgalom hatalmasan épülhessen ki.61 Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy minden egyes termelőszövetkezeti gazdaságban földmunkáscsoportot hoztak létre. Ezek megszervezése főként április hó folyamán zajlott. Április 26-án kelt jelentésében Latinca erről már mint befejezett tényről szól.62 Az ilyen irányú szervezőmunka azonban épp az ő utasítására később is folyt. Erről tanúskodik a gazdasági felügyelőségekhez május 20-án kiadott rendelete, melyben elrendelte, hogy »az összes termelőszövetkezeti gazdaságokban a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének helyi csoportja — amennyiben az még megalakítva nem volna — megalakítandó«.63 Ezt a törekvést a szövetség központja helyesléssel vette tudomásul, úgy értve azonban a dolgot, hogy Latinca csupán a termelőszövetkezetek vonatkozásában kí143