A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
Németh Ferenc: Ünnepi köszöntő
tömegek forradalmi akciói is megfelelő politikai vezető erőt kaptak a kommunista pártban. A párt széles körű és hatásos felvilágosító munkája nyomán a megye dolgozó tömegeiben is mind erősebbé vált a szocialista társadalmi rendszer iránti igény és valóraváltásának mindjobban megteremtődtek az eszközei. Megyénkben 1918. november 5-én alakult meg a Kaposvári Munkástanács. Egymás után alakulnak a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei, majd létrehozták az 500 fős fegyveres nemzetőrséget és gombamódra szaporodnak a földmunkás szervezetek, amelyek elsősorban falun fejtettek ki számottevő tevékenységet. A nagy számban létrejött földmunkás csoportok tevékenységében hamarosan érződött a kommunista párt befolyása. A földfoglalások szervezői és végrehajtói megyeszerte az agrárproletárok lettek, a kommunisták vezetésével. A szegényparasztságnak a föld elfoglalására való mozgósítása jelentősen hozzájárult a Tanácsköztársaság előkészítéséhez. A földmunkás szervezetek vezetője és irányítója Latinca Sándor volt. Szervező tehetsége, a földmunkásság ezernyi problémájának ismerete, mély emberi vonásai is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy néhány hét alatt az agrárproletariátus elismert vezetője legyen megyénkben. Róla írta kortársa, dr. Hamburger Jenő: »A földműves parasztság bajait, fájdalmát, a gazdálkodás módját senki sem ismerte nálánál jobban.« A kommunisták még december utolsó napjaiban feladatul tűzték ki az agrárkérdés gyors megoldását. »Elfoglalni a földet forradalmi úton, ez az egyetlen mód, hogy megteremtődjék a városi munkások és a földmíves szegények szövetsége.« Február végén a Kaposvári Munkástanács ülésén megszületett a határozat, hogy termelő- és fogyasztási szövetkezeteket létesítenek a megyében a termelés és a fogyasztás irányítására. Somogy beírta nevét a történelembe azzal is, hogy már a Tanács- köztársaság kikiáltása előtt szövetkezeti művelés alá vették megyénkben a nagybirtokokat. A március 3-a utáni napokban a nagybirtokok egész sora került a cselédség birtokába. »Somogybán megindult a föld az ezerholdas birtokosok Iába alatt, gyorsabban és nagyobb erővel, mint várni lehetett, és most már kétségtelen, hogy ez a földindulás az egész országot meg fogja rázni« — írta a Déli Hírlap március 12-i száma. Anélkül, hogy a provincializmus hibájába esnénk megállapíthatjuk, hogy megyénknek jelentős szerepe volt az 1919-es eseményekben. Ennek a megismerését szolgálja a jubileumi ülésszakunk is. Megyei pártbizottságunk azt szeretné, ha az elhangzó előadások, a korreferátumok és a hozzászólások tovább bővítenék ismereteinket, az eddigieknél megalapozottabb országos kitekintést adának megyénk 1919-es eseményeiről, az első »magyar proletárdiktatúra egyik legkeményebb« megyéjéről. Mert ez történelmi tény, amire mi büszkék vagyunk, mivel apáink, nagyapáink 1919-ben tudták, mit kell tenniük a történelem hívó szavának és parancsának engedelmeskedve. 8
