A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben
A kéthelyi körzetben elővigyázatos becslés szerint 1500 vagon évi termelésre lehetett számítani. Ebből a termelőszövetkezeteknek és a szocializált üzemeknek egyaránt 750—750 vagonra lett volna szükségük. A kapacitást tehát tovább akarták növelni, részben új és nagyobb teljesítményű gyúrógépek üzembe helyezésével, részben pedig a termelési idénynek — kora tavasztól késő őszig való — meghosszabbításával. A terv kivitelezését a termelőszövetkezetek műszaki osztálya is segítette azzal, hogy a lecsapoló csatornák balatoni torkolatainak a mélyítését és kotrását szorgalmazta a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalnál és gondoskodott arról, hogy megfelelő kotrógép végezze a mélyí- tési munkálatokat. A nagy jelentőségű nagybereki tőzegterv mellett felmérette a Termelési Biztosság a megye egyéb tőzeges területeit, amelyeken a tőzegkitermelés munkája — minden nagyobb befektetés nélkül — azonnal megindítható lett volna.58 Vessünk néhány pillantást azokra a figyelemre méltó kezdeményezésekre is, amelyek a megye dolgozó népének a soraiból érkeztek a hivatalos hatóságokhoz. Ezek során Mesztegnyő község munkástanácsa március 30-án három téglaégető üzembehelyezésére kért engedélyt a Termelési Biztosságtól. Az égetéshez a volt Hunyady uradalom 5000 holdnyi erdejéből — amelyben »évtizedek óta milliós értékben rothadt a fa« — kértek hulladékot.50 »Téglamesterünk és munkásaink vannak —• sürgették a megyét tervük támogatásához, — kőműveseink tétlenül vesztegelnek. A mindennapi késedelem drága.«60 A nagyatádiak gőzmalmuk részére olcsóbban és jobban kihasználható gépi berendezést kértek.61 Kaffka Géza — a megye egyetlen reszelőgyártója — Kaposvárott reszelőgyárat akart alapítani. Beadványában kérte a direktórium támogatását. Életrevaló ötletként javasolta, hogy a főváros — munkáshiány következeiében kihasználatlanul álló — reszelőgépeiből a Termelési Biztosság igényeljen egyet Somogy részére. A direktórium támogatva a kérést, a javaslatot azzal az indoklással terjesztette fel, hogy a megye gazdasági életének nélkülözhetetlenül szüksége volna a reszelőgyár munkájára, amely a termelőszövetkezeteket, a malmokat és egyéb vállalatokat is elláthatná termékeivel. Bakonyi István gépészmérnök pedig a Merke-pusztai, üzemen kívüli szeszgyár konzervgyárrá való átalakításának a részletes üzemtervét nyújtotta be ugyancsak a direktóriumhoz. A gyárat burgonyaszárításra, szárított főzelékfélék, dobozkonzervek és gyümölcsíz készítésére szerette voina alkalmassá tenni. A táj gazdasági arculatába illő »életképes« mezőgazdasági iparág fejlesztésének a gondolatát Latinca Sándor is támogatta s a tervet engedélyezés, illetve a helyszínen történő tárgyalás sürgetése végett július 27-én felterjesztette a Népgazdasági Tanács vegyipari szakosztályához.6' A műszaki tudományos oktatás koncepciójában foglalt helyet az a jelentős terv, amelyet Latinca Sándor készített az ifjúmunkások nevelésére vonatkozóan május első napjaiban. A terv célja az volt, hogy a fizikai munkát végző ifjúmunkások hajlamuknak és képességüknek meg104
