A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben

nem szabad ugyanis megelégednie azzal, hogy a gabonát, a tengerit, a burgonyát stb. megtermelni, hanem törekednie kell azt fel is dolgozni, a gabonát lisztté őrölve vinni a piacra, mert így nagyobb hasznot ér el, jobban kihasználja a gépek és alkalmazottak munkaerejét.« ... »Ha a termelőszövetkezet saját malmában őrleti meg a lisztet és saját üzletében hozza forgalomba, akkor a termelés költségein felül mutatkozó haiszon is a szövetkezeté, az összességé lesz.«8 Többhelyütt is ismeretes megyénkben, hogy nemcsak a földet, hanem az ipari berendezéseket is szocializálták a termelőszövetkezetek megalakításakor. (MIR Kaposvár, Csom- bárd, Fonó, Kisasszond stb.)

Ez a gazdaságilag indokolt folyamat megtört és kettévált a különálló utakra terelt iparigazgatás megszervezésével. Pedig a mezőgazda- sági gépgyártás organikus kapcsolata a nagyüzemek technikai fejlesztésével, a cukorgyártás hatása és összefüggése a vetés-struktúrával és az állattenyésztéssel, a korábban mezőgazdasági melléküzemágként, majd áprilistól külön kezelt tőzegtelepek szerepe a nagyon szűkös megyei energiabázis szélesítésében —• mind-mind azt kívánta, hogy az ipari- és az agrárvezetés teljes összhangja és együttműködése folyamatosan valósuljon meg a megyében. E koncepció érdekében tervezték működtetni a Kerületi Termelési Bizottság egyik osztályaként: a mezőgazdasági gépek és eszközök osztályát is. A Kaposvári Vasgyár, amely később mezőgazdasági gépek és eszközök gyártásával, s főként javításával foglalkozott, a megye szükségletét fedezni nem tudta. Így a Bizottság mindenképpen arra törekedett, hogy a megye agrárius alapadottságához mérten mind nagyobb gondot fordítson a mezőgazdasági iparágak fejlesztésére.3 Ezért látszik viszont indokolatlannak az a körülmény, hogy a korábban motorikus szerkezetek készítésével is foglalkozó kaposvári Kühne-lera- katot kéziszerszámok készítésére és motorikus eszközök javítására akarták csupán korlátozni.10

De a mezőgazdsági és az ipari szakigazgatás organikus kapcsolatára enged következtetni a földművelésügyi kormányzatnak az a törekvése is, amellyel nyomatékosan hangsúlyozta s igényelte az egyes gazdaságokban folyó munkák ellenőrzését, s amelyet részben gazdasági szakemberekkel, részben pedig a munkásosztály különféle érdekvédelmi szervezeteivel (FÉKOSZ, szakszervezetek) kívánt elvégezteni. így került sor júniusban egy a FÉKOSZ tagjaiból és gazdasági szakemberekből álló bizottság,” júliusban pedig a vas- és fémmunkások szakszervezetétől ellenőrző politikai biztosok kiküldésére.”

Szerencsésnek volt mondható a megyében az a körülmény, hogy az iparigazgatás felügyeleti kontinuitása — Latinca Sándor személyén keresztül—• mindvégig biztosítva volt, hisz a különféle ipari termelési tanácsok a kezdetben is felügyelete alá tartoztak, később pedig, kormányzótanácsi biztosként a Kerületi Népgazdasági Tanács elnöki székében foglalt helyet. Ha személyében még a FÉKOSZ megyei titkári funkció betöltésére is utalunk a munkás—panaszt szövetség kapcsán, úgy az ipar és a mezőgazdaság organikus egymásrautaltságának a személyi feltételeit — Somogybán — feltételenül szerencsésnek és hasznosnak kell tartanunk.

97