Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
napja Marcaliban, kibontakozott az együttműködés a helyi közélet képviselői és a honvédség között. A községben megkezdték a nemzetőrség szervezését a katonaság aktív közreműködésével, amely gondoskodott fegyverekkel való ellátásáról. Napirendre került az alakulatok katonai tanácsának megválasztása. A tüzérezred forradalmi tanácsát az október 31-én tartott állománygyűlésen választották meg. Az FKT megválasztott tagjai Bertalan Zoltán százados, Esküdt Lajos főhadnagy, Kovalik József hadnagy, Lackó István hadnagy, Mészáros János főhadnagy, Molnár Lajos őrmester, Pintye József főhadnagy, Szűcs Sándor törzsőrmester, Tóth István tizedes, Tölgyesi Ferenc honvéd és Zaklajda István őrvezető voltak. Megjegyzendő, hogy előbb a tisztikar választott a soraiból jelölteket, majd az ezredgyű- lésen jóváhagyták, s ezután választották meg a tisztes és sorállományú tagokat. A harckocsiezrednél később történt a választás, ugyanis Marties Pál újabb két egységet vezényelt a megyeszékhelyre október 30-án. Az alakulat Forradalmi Katonai Tanácsát a november Tjén tartott állománygyűlésen választották meg. A tagok nevét nem közölték a jelentésükben, de azt igen, hogy 3 tiszt, 7 tisztes és egy sorkatona alkotta a katonatanácsot. A gyűlésen távozásra szólították fel a politikai tiszteket. A két ezred jelentéséből és Varga Tibor periratából kiderül, hogy az új helyzetben feszültség alakult ki Major Antal, a tüzérezred parancsnoka és Varga Tibor őrnagy között, aki a mérsékelt álláspontot képviselő Majorhoz képest radikálisabb felfogásával népszerű lett a katonák és a községi, járási nemzeti bizottsági tagok körében. Major őrnagyot bírálták, mert nem vette őrizetbe az ÁVH-s és a katonai elhárító tiszteket. A járási nemzeti bizottság utasítását így a műszaki zászlóalj hajtotta végre október 30-án, s egyúttal őrizte őket november 4-éig. A két parancsnok közötti ellentét 31-én vált nyilvánossá, amikor a járási nemzeti bizottság felmentette Major őrnagyot helyőrség parancsnoki tisztéből s helyére Varga őrnagyot nevezte ki. Másnap helyőrségi katonatanácsot választottak, melynek Varga őrnagy lett az elnöke. Nincs adat arról, hogy kinek a javaslatára függesztette fel ez a testület Major őrnagyot ezredparancsnoki, három tiszttársát pedig az ezredtörzsbeli funkciójából. Az ezred tisztikara nem vette tudomásul a döntést, ezért Varga őrnagy a keszthelyi hadosztály-parancsnokságon kívánta keresztül vinni akaratát. November 3-án megérkeztek a hadosztályi katonatanács megbízottai, ezredgyűlést hívtak össze, melyen az állomány többsége ellenezte Major őrnagy leváltását. A fenyegető szovjet katonai akcióval szemben nem került sor különösebb védelmi intézkedésekre, bár erről többször is vitatkoztak a helyőrségi katonatanács ülésein. Amikor híre érkezett, hogy szovjet páncélosok közelednek Keszthely felé a 7-es országúton, kiküldtek egy tüzérosztályt a balatonkeresztúri csomópont542
