Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
Október 28-án és 29-én Nagyatádon és Barcson több száz fős tüntetés alakult ki. A lövészezred jelentése szerint az alakulattól kivezényelt egységek mindegyiket feloszlatták. A nagyatádi és barcsi események két főszereplője ellen indított perben elhangzott vallomások nem támasztják alá ezt az állítást.30 A másik katonai alakulattól, a 27. Páncéltörő Tüzérosztálytól is kirendeltek rendfenntartó egységet, amelynek jelentése szerint a nagyatádi gyűlésen - a tüntetők követelésére — levették egyenruhájukról a címert és a csillagot.31 A két alakulat állományának tisztjei és sorkatonái körében többen nyíltan kifejezték egyetértésüket a forradalmi mozgalommal követeléseivel. Nagyatádon elhelyeztek egy úgynevezett egyetemista századot is, melynek állománya az akkori egyetemi képzés részét képező honvédelmi oktatás gyakorlati kiképzésének idejét töltötte a lövészezredben. Ök és a ezred egyes tisztjei elsőként vetették fel október 29-én forradalmi katonai tanács alakításának kérdését. Kurucz Ferenc hadnagy volt a változások egyik szószólója, akit megválasztottak 28-án a községi, majd 29-én a járási nemzeti tanács tagjának. A páncéltörő osztályból Apostol János főhadnagy került be a járási testületbe. A páncéltörőknél október 30-án alakult meg a forradalmi katonai tanács, amelynek 4 tiszt, 2 tisztes és 3 honvéd lett a tagja. A lövészezred katonatanácsát 31-én választották meg, összetételéről nem számoltak be az ezred jelentésében. A katonatanácsok létrejöttével megteremtődtek a személyi feltételek a községi és járási nemzetőrség fegyverekkel való ellátásához, valamint a közrend fenntartásában való együttműködéshez. A megyeszékhelyhez hasonlóan Nagyatádon is szükségesnek ítélték tartalékosok mozgósítását az esetleges szovjet támadásra való felkészülés érdekében. Mintegy 200 fő vonult be a tüzérezredhez, pótlandó a Pécsre vezényelt zászlóaljakat. A Dombóvár térségében állomásozó szovjet alakulat mozgásáról érkezett hírek miatt Nagyatádon egész komoly védelmi intézkedéseket tettek a járási nemzeti tanács vezetői és az alakulatok katonatanácsai, parancsnokai. November elsején, majd 3-án rohamlövegeket és ütegeket állítottak készenlétbe a községbe vezető országúton. Sőt a kaposvári út Mike község határában lévő szakaszán megkezdték az útzár kialakítását. A november 4-ei információk tudatában visz- szavonták a nehézfegyvereket és az őrséget. Az alakulatok tisztjeinek többsége elhagyta a laktanyákat, a sorkatonák zöme elindult haza. A szovjet páncélos ala30 MNL SML XXV. 21. B. 988/1957. sz. Tusa Gábor és társa elleni büntetőper iratai. Tusa Gábor a Nagyatádi Járási Nemzeti Tanács elnöke volt. HL 25. f. Kaposvári Katonai Bíróság iratai 1945-1973. (Továbbiakban: HL. Kát. Bír.) B.I. 96/1957. sz. Karvalics János és társai elleni büntetőper iratai. Karva- lics volt a Barcsi Járási Forradalmi Bizottság elnöke. 31 HL F-FU. 1956-os Gyűjt. 2/19. 6. e. 27. Páncéltörő tüzérezred Nagyatád. A Páncéltörő Tüzérosztály történelmi eseményeinek leírása. 540
