Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
tetők — pótcselekvésként — elkezdték megrongálni a szovjet katonák hősiességét megörökítő feliratot. A tüntető tömeg nem oszlott szét a felszólítások ellenére, így végül riasztólövésekkel oszlatták szét. Néhányan megsebesültek, közülük egy személy súlyosan, akit kórházba kellett szállítani. A küldöttgyűlésen és a tüntetésen történtek miatt Marties Pál követelte a megyei párttitkártól, hogy engedélyezze több, szerinte az események alakulásáért felelős személy letartóztatását. Az első titkár elutasította a kezdeményezést.15 Október 28-a kaposvári eseményeinek végkifejlete ismét csak meglephette - talán nem is kissé - a megrendült hatalmát részben átmenteni igyekvő helyi kommunista pártvezetést. A város lakossága arra a meggyőződésre jutott, hogy a párt- és a katonai vezetés akadályozza meg a honvédség forradalom melletti kiállását. Ezt a véleményt erősítette meg az a tény, hogy párt- és állami vezetőkön kívül egyes katonatisztek is tagjai lettek az forradalmi szerv címén 27-én este megalakított Somogy Megyei Nemzeti Tanácsnak. Marties Pál helyőrségparancsnok a megyei pártbizottsággal közös szórólapon tett közzé felhívást, mely szerint a honvédelmi miniszter megtiltotta a gyülekezést, ezért a vasárnapra tervezett gyűlés elmarad. A felhívás első mondataiból kiviláglik, hogy miért próbálták lakosságot elriasztani egy esetleges tüntetéstől.16 A délelőtti órákban néhány száz tüntető érkezett a Zalka (ma Baross) utcai laktanyákhoz azzal a követeléssel, hogy valljanak színt a katonák hovatartozásukról. Az ezred parancsnoksága hírt kapott a tüntetők szándékáról, ezért minden utcára néző ablakba géppisztollyal felszerelt katonát állítottak, az utcán századnyi fegyveres katona állt sorfalat, előttük pedig két SZU-76 típusú rohamlöveg állt fel két tiszt parancsnoksága alatt. Az ezredparancsnok kiadta a tűzparancsot is a laktanya megvédése érdekében. Bötykös István ezredes közben - a tüntetők érkezésével egy időben - parancsot kapott, hogy készítsék fel menetre a Budapestre rendelt zászlóaljakat, így Kovács Sándor őrnagyra, a parancsnok politikai helyettesére várt a veszélyesnek látszó helyzet megoldása. Megjegyzendő, hogy Kovács tagja volt a fentebb említett nemzeti tanácsnak. Az őrnagy először távozásra szólította fel a tüntetőket, majd tűzparancs- csal fenyegetőzött. A rohamlövegek parancsnokai, Somogyi Antal és Kléninger József eközben felugrottak a rohamlövegekre, s megtagadták a parancs végrehajtását. A tüntetők szószólói ezután azt követelték, hogy távolítsák el a népköztársasági címert az épületről, amire az őrnagy azzal replikázott, hogy a tüntetők is dobálják el a címerrel ellátott pénzeiket. Erre reagálva számos tüntető dobálta ap15 Uo., valamint a 17. Löv.hado. tört. A nap eseményeiről további információkkal szolgálnak a Kunszabó Ferenc és társa ellen a megyei bíróságon lefolytatott büntetőper iratai között található kihallgatási jegyzőkönyvek. MNL SMLXXV. 21. B. 287/1957. sz. 16 Lásd kiadványunk 1. kötetének 36. sz. dokumentumát! 534
