Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
mutathassuk a Taszáron 1956. október 23-a és november 4-e között történt eseményeket. A Tabon elhelyezett alakulat forradalmi eseményeiről, illetve inkább szerepéről csak a járási forradalmi bizottság elnöke elleni büntetőper irataiban sikerült adatokat fellelni. Jelen kötetben olvasható az Egy járási székhely a forradalomban című írás a tabi eseményekről, köztük a katonai alakulat tevékenységéről is. A Kaposváron elhelyezett katonai alakulatok szerepe a forradalmi eseményekben Kaposvár két régi laktanyájának befogadó képessége természetesen nem volt elegendő az újabb katonai alakulatok elhelyezésére, ezért a Füredi utca végén építettek laktanyát, ahol 1953-ban nyert elhelyezést a 17. Lövészhadosztály Parancsnoksága és kiszolgáló alakulata (MN. 7203). A parancsnokság kötelékébe tartozott az ugyancsak 1953-ban Kaposvárra áthelyezett 26. Lövészezred (MN. 5608), amelyet a Zalka Máté (ma Baross Gábor) utcai laktanyaépületekben helyeztek el. Zrínyi Miklós és Gárdonyi Géza nevét viselte a két laktanyaépület. Ugyancsak a hadosztály kötelékébe tartozott a 42. Híradó-zászlóalj (MN. 7293), amelyet valószínűleg ugyanekkor helyeztek át a megyeszékhelyre. Kiszolgáló alakulatként működött egy-egy híradó- és felderítőszázad, valamint a Taszáron elhelyezett 45. Önálló Rádiótechnikai Jelzőezred 8. százada. A fentebb ismertetett körülményekből adódóan már október 24-25-én sem egyértelmű politikai és katonai intézkedések jutottak el az alakulatokhoz, illetve értesültek róluk a rádió híradásaiból. Egyfelől érvényben volt az általános tűzpa- rancs a laktanyákat és objektumokat esetleg fenyegető fegyveres támadás esetére, másfelől már 25-én utasítást kaptak az objektumokhoz érkező tüntetők meggyőzéséről is. Ez a hadvezetésben, különösen pedig az alakulatok parancsnokságain elbizonytalanodáshoz vezetett. A hadsereg állománya egyre inkább meghason- lott, egy részének magatartását fokozódó passzivitás jellemezte, számos esetben viszont fegyveres erővel oszlatták fel a tüntetéseket.8 A megyeszékhelyen történtek esetében fontos körülménynek tekintjük, hogy a hadosztály a Kecskeméten elhelyezett 3. Lövészhadtest parancsnokságának irányítása alá tartozott. Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a hadtest parancsnoka hírhedtté vált a tüntetések fegyveres feloszlatásának elrendeléséről, vadászrepülőgépek bevetéséről.9 Marties Pál ezredes, a hadosztály parancsnokának megnyilvánulásai ezzel meglehetősen szinkronban voltak, így esetenként a megyei pártbizottság 8 Lásd erről Horváth М.-Tulipán É. 27. és 31-32. o.! 9 A Gyurkó Lajos tábornok által elrendelt repülőgépes tömegoszlatások 57 halálos és 244 sebsült áldozatot követeltek. Orgoványi István - Tóth Ágnes: Bács-Kiskun megye. In: A vidék forradalma, 1956. I. kötet 43-44. o. (A kötet publikációs adatait lásd az irodalomjegyzékben! 531
