Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
18. Kérjük a magyar ifjúságot, csatlakozzon a felhívásainkhoz, illetve követeléseinkhez.26 A fentiekben megfogalmazott elképzelések nagy része a tanítás, valamint a tanárok és a diákság közti kapcsolatrendszer kérdéseivel foglalkozott. A budapesti egyetemi ifjúság követeléseihez képest ez egy mérsékeltebb deklaráció volt. Október 26-a volt az első nap, amikor a megye több településén tömeg- megmozdulásokra került sor.27 A péntek este Csurgón megrendezett felvonulás és tömeggyűlés ötlete néhány szerelőmunkástól származott, akik vállalták, hogy rokonszenvtüntetést szerveznek a budapestiek mellett, ha az értelmiség és a fiatalság ezt támogatná. Erről Vályi Nagy Ervin református lelkész tájékoztatta a Zrínyi Kör és a diákság vezetőit, akiknek elnyerte tetszését az elképzelés. A tanárok és a tanulóifjúság értesítették a lakosságot a tervezett demonstrációról. Az esti órákban az internátus udvarán kezdtek gyülekezni fáklyákkal és lampionokkal a bejárós és a helyben lakó diákok, a munkások, parasztok és értelmiségiek csoportjai. A párt, az AVH és a rendőrség képviselőivel folytatott egyeztetés után fél kilenc körül kezdődhetett el a csendes szimpátiatüntetés. A tömeg a volt Korona Szálló épülete elé vonult, ott egy félrebillentett pótkocsiból hamarosan szónoki emelvény lett. A spontán szerveződött gyűlésen Varjú László elszavalta a Szózatot, Kovács Andor pedig ismertette a budapesti egyetemi ifjúság október 23-i 16 pontját, és a kaposvári Zrínyi kör azokkal egybehangzó október 25-i követeléseit. Ezt követően került sor az Ideiglenes Nemzeti Bizottság megválasztására is, melynek tagja lett Varjú László, aki a jelenlévőknek felolvasta a csurgói diákok 18 pontját. A gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. A történteket így jellemezte Varjú: „A csurgói események teljes egészében nem voltak párhuzamban a Budapesten történtekkel. Mi hátul voltunk, talán túl messze. A rendőrségnek, a kommunista pártnak túlzottan megmaradt a hatalma. Ez az igazság. Valójában Csurgón nem volt valódi, igazi forradalom, itt inkább egy nagy tüntetés zajlott le a fennálló rendszer ellen.” A diákság az október 27-e után következő napok eseményeiben már nem vett részt, illetve pontosabban fogalmazva nem engedték, hogy részt vegyen. A pártbizottság tanítási szünetet rendelt el és így a vidékről bejáró fiataloknak, akik az iskola tanulóinak zömét alkották, el kellett hagyniuk az internátust. Az intézkedés közvetlen előzménye a 27-ei diákgyűlés volt. Az említett napon a gimnazisták az iskola főbejárata előtt gyülekeztek. A felforrósodott hangulatban számos kritika hangzott el, követelték az igazgató leváltását, az iskolán belüli 26 A pontok után még a következő olvasható: „A csurgói diákok nevében: Varjú László a diákszövetség vezetője”. 27 Szántó L., 1995/a. 11. o. 526
