Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
reszténydemokrata Néppárt és Tóth János, a Független Kisgazda- és Polgári Párt elnökei voltak. A válasz lényegét úgy foglalhatjuk össze, hogy lényegében tartotta magát az 1957-ben előadott „romantikus” történethez, nem érezte felelősnek magát emberek haláláért, mindössze kifejezte megértését a hozzátartozóikat ért veszteség miatt. Berzence közösségének igazságkeresése új fejezetéhez érkezett, amikor 1993-ban megalakították az Igazságügyi Minisztérium Történelmi Tényfeltáró Bizottságát dr. Kahler Frigyes jogász, jogtudós vezetésével. A testület egyik feladata a forradalom és a megtorlás idején eldördült sortüzek történetének feltárása volt. Bár az első és a később elfogadott igazságtételről szóló törvényeket alkotmánysértőnek minősítette az Alkotmánybíróság, mégis - a jogi bizonytalanság ellenére — megkezdődött a sortüzek, köztük a berzencei sortűz bírósági úton való kivizsgálása is. A több évtized távlatában amúgy is sok szakmai nehézséget és kérdést felvető perek nagyon hosszan elhúzódtak, elsősorban a változó jogi állásfoglalások miatt. Tulajdonképpen a Genfben, 1949-ben kötött nemzetközi egyezmény alapján adott ki a Legfelsőbb Bíróság olyan állásfoglalást 1999-ben, amely szerint egy országon belüli konfliktus esetén jogsértő, ha az államhatalom fegyveres erőszakot alkalmaz állampolgáraival szemben. Ez lényegében háborút jelent az ország lakossága ellen. A döntés nyomán ismét felújították a pereket, de továbbra is lassan születtek meg a bírósági ítéletek.14 A Somogyi Hírlap először 1993. május 4-ei számában közölt hírt arról, hogy újfent vizsgálat indul a berzencei sortűz ügyében, melyet a Kaposvári Katonai Ügyészség fog lefolytatni. Több mint egy év múltán, 1994 júliusában az újság arról tudósított, hogy pótnyomozást rendeltek el, amit a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal fog elvégezni. 1994. október 12-ei számában hírül adta a lap, hogy vádemelés lesz a berzencei sortűz ügyében, majd november elsején tájékoztatták a megyei közvéleményt a vádemelésről, miszerint emberiesség ellenes bűn- cselekménnyel vádolták meg Incze Lajost. 1995. december 2-án arról szerezhetett tudomást a közvélemény, hogy a sortüzek ügyében hozott első fokú ítéleteket felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróság, ugyanis felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást az eljárások elindításának alapjául szolgáló igazságtételi törvény egyes szabályainak esetleges alkotmányellenességéről. A Somogyi Hírlap több mint 2 és félév múltán, 1997. augusztus 28-án adhatott hírt arról, hogy a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa fogja újratárgyalni a berzencei sortűz ügyét. A bíróság elsőfokú, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság által hozott másodfokú ítéletet maga a főbírói testület kollégiuma bírálta felül, megállapítva, hogy Magyarországon nem volt polgárháborús helyzet, ezért nem 14 Lásd a 6. sz. jegyzetben hivatkozott doktori értekezést! 514
