Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
Korábban hivatkoztunk már egy másik másik büntetőeljárásra, amelyet Nagy János főhadnagy és Árpási András hadnagy feljelentése nyomán indítottak Persa István törzsőrmester, a rendőrség községi megbízottja ellen.12 Azzal vádolták, hogy ő lőtt a tömegből a határőrökre, sőt Nagy János azt állította, hogy Incze Lajos tizedes feje mellett süvített el a golyó. A nyomozás során előbb a Csurgói Járási Rendőrkapitányság, majd a Kaposvári Katonai Ügyészség nyomozói több olyan berzenceit lakost kihallgattak, akik jelen voltak a gyűlésen a sortűz pillanataiban. Lovrencsics Lajos és mások elmondták, hogy Persa mellettük állt a tanácsháza közelében, s nem lőtt a határőrökre. Elmondták azt is, hogy nem hangzott el figyelmeztetés, a tűzparancs rögtön azután elhangzott, hogy leugrottak a lovaskocsiról s lefeküdtek a szemben lévő árokba. A katonai ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást 1957 októberében. Mindenesetre - köszönhetően Nagy Jánosnak és Árpásinak - Persa Istvánt elbocsátották a rendőrségtől a nyomozás kezdetén. Az igazságtétel rögös útja a berzencei sortűz ügyében A történet ezen pontján évtizedeket ugrunk előre az időben. Az 1989-90- ben kibontakozott rendszerváltoztatás idején, 1990 tavaszán a község kérelmezte a határőrség parancsnokságánál a fegyveres tömegoszlatás körülményeinek kivizsgálását, valamint a felelősök megjelölését. A tényfeltáró bizottság vezetője, Krizsán Attila ezredes 1990. június 14-én kelt válaszlevelében egyebek közt ez olvasható: ,,..a fegyverhasználat Árpási volt hdgy. félelme, az eseményekről való nem valósághű tájékoztatása és Nagy János volt fhdgy. téves helyzetfelmérésének és döntésének következménye”. Megállapíthatjuk, hogy részben elfogadták tényként Nagy János jelentésének állításait, talán mert nem állt rendelkezésükre a másik jelentés? Ezt elég nehéz elképzelni! Érthető, hogy a falu közösségét nem elégítette ki a tényfeltárás eredménye. Időközben a Parlament megtárgyalta, majd 1991. november 4-én el is fogadta az első igazságtételi törvényt.13 Valószínűleg ennek nyomán határozott arról az önkormányzat és két helyi pártszervezet vezetője, amikor 1991. december 28-án közös levéllel fordultak Nagy Jánoshoz, kérve magyarázatát, felelősségvállalását és bocsánatkérését. Aláírói Kovács Zoltán polgármester, dr. Mayer András, a Ke12 A Kaposvári Katonai Ügyészség В. IV. 17/57. sz. nyomozati iratait az Üveges Lajos őrnagy ellen B. IV. 04/1957.száon, a Kaposvári Katonai Bíróságon lefolytatott per anyagából csatolták át - az 1990-es években zajló sortűzper során - Hunyadiék periratához. 13 Az Alkotmánybíróság több pontban alkotmányellenesnek ítélte, ezért nem lépett hatályba. Az igazság- tétel érdekében hozott törvényekről és a kapcsolódó alkotmánybírósági, legfelsőbb bírósági állásfoglalásokról lásd részletesen dr. Fogarassy Editnek a 6. sz. jegyzetben megnevezett doktori értekezését! 513
