Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
ta. Szabó Elemér és a járási forradalmi bizottság azt a számunkra is fennmaradt határozatot hozta, hogy a letartóztatott pártfunkcionáriusok számára a Magyar Dolgozók Pártja illetményét adják ki családtagjaik, gyermekeik ellátásának biztosítására! Az ügy intézésével Külics Kornélt bízták meg, mint a Nemzeti Bank helybeli dolgozóját, a Tabi Járási Forradalmi Bizottság elnökhelyettesi pozícióját ellátó tisztségviselőjét. Az eset annak fényében kap különös hangsúlyt, hogy a megyei forradalmi tanács utasítására a Nemzeti Bank megyei igazgatósága az ilyen célú kifizetéseket a korábbiakban leállította! A tabi járási forradalmi szerv az ezt követő napokban Szabó Elemér határozott vezetésével kezdte el a környék ügyeinek intézését, folyamatosan tartották a kapcsolatot a nemzeti tanácsokkal és a tabi községi forradalmi tanáccsal. Ezen időszak legsúlyosabb problémáját a termelőszövetkezetek kérdése jelentette. A Nagy Imre-kormány ezen tárgyú állásfoglalása alapján vetődött fel a falvakban az erőszakosan létrehozott termelőszövetkezetek jövendőbeli sorsa. Jellemzőek voltak a tömeges kilépések, igen csak gyakori esetnek számított az is hogy egy termelőszövetkezet önmagát oszlatta fel, sok helyen pedig megindult a közös vagyon azonnali széthordása is. Tab esetében a helyi Petőfi Termelőszövetkezet sorsáról annak munkástanácsának küldött, november 3-án kelt levele tájékoztat minket.11 Ennek fényében megállapítható, hogy a Szabó Elemér vezette forradalmi szerv az égető problémát rendezett körülmények között szerette volna megoldani. A vagyon igazságos elosztása miatt először is zárszámadás készítését rendelték el, valamint a vagyon leltározását. Ezek a feladatok a munkástanács tagjait terhelték. A vagyon szétosztása pedig csak ezek után kezdődhet meg. Ez a Petőfi Termelőszövetkezet tagságának körében némi feszültséget is okozott, volt aki a közös tulajdonba került lovát is azonnal magához akarta venni. A tabi forradalmi események láncolatában november 3-a jelenti a következő mozgalmas napot. Ekkor ugyanis egy háromtagú küldöttség utazott el Tabról, hogy Győrbe menjen a helyi forradalmi bizottságok nevében tárgyalni és információhoz jutni. A Győrben megalakult Dunántúli Nemzeti Tanácsban tömörült csoportok a forradalom radikális erejét jelentették a Nagy Imre vezette nemzeti kormánnyal szemben, de követeléseik teljesülésében bízva nem fordultak szembe a Nagy-Imre vezette kormánnyal. Tab esetében ezen pontok minden bizonnyal ismertek voltak, hiszen Szabó Elemér már 30-án a Szabad Győr állomás hullámhosszára állíttatta a postán található vezetékes rádiót. Mivel a győri nemzeti tanács célul tűzte ki az egységes dunántúli katonai vezetés létrehozását is, így a várható szovjet támadás elleni felkészülés miatt sem volt érdektelen, hogy Tab is küldötteket menesszen a Rába-parti 11 Mellékletként közli, 6-os szám alatt: Szántó 1995. 501
