Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
helyi vezetője és a honvéd tüzérezred parancsnoka, és elhatározták, hogy a tervezett tahi felvonulásra nem fognak engedélyt adni, mivel fennállt annak a veszélye, hogy az események kiszámíthatatlan fordulatot vesznek, akár erőszakos cselekmények is történhetnek. Arra jutottak, hogy inkább a Hazafias Népfront helyi bizottsága tartson ülést délután, aminek a célja pedig az legyen, hogy forradalmi bizottságot válasszanak. A forradalmi napok ezen szakasza még abba a periódusba esett, amikor még az események menetének irányításában a pártvezetés igyekezett döntő szerepet játszani, elsősorban az új, forradalmi szervek, intézmények létrejöttében, ahogy ezt a tahi példa is igazolja. A Hazafias Népfront által Tabra tervezett ülés híre nem maradt titokban. A beszámolók szerint a templomból hazajövet terjedtek el a hírek, így a községben nemsokára 2-300, egyes források szerint akár 4-500 főre is tehető tömeg gyűlt össze. Ezzel megindult a forradalmi események láncolata a községben. Jellemző, hogy a szabadtéri gyűlés résztvevői hangot adtak az elégedetlenségüknek és záporoztak a sérelmek, panaszok a pártvezetők felé. A tömeg nem engedte szóhoz jutni a községi- és járási népfrontelnököket. A tahi 1956-os események talán legjelentősebb szereplője, dr. Szabó Elemér ügyvéd volt az, aki a gyűlés előtt ismertette a Somogyi Néplap hasábjain közzétett 16 pontot, és a Zrínyi Kör követeléseit is. Ezzel az aktussal indult el Szabó Elemér „forradalmi pályája”. A tabi ügyvéd 1918. augusztus 11-én született Kecskeméten, és az említett vasárnapi tüntetésig nem folytatott túlzottan aktív politikai tevékenységet. Mint a Tabi Ügyvédi Munkaközösség vezetője, a sportélet egyik tevékeny szervezője volt ismert alakja a község közéletének. A forradalom előtt már a Hazafias Népfront tagjaként találkozunk vele, a járási bizottságának elnökségi tagja is volt. Mindezek fényében talán nem is meglepő, hogy az október 28-i népgyűlésen is szerepet kapott, beszédének tartalma annál inkább meglepőnek mondható volt. Ez a beszéd jelentette Szabó Elemér forradalmi szerepében azt a kezdetet, ami a tabi 1956-os események vezető figurájává emelte. Természetesen 1956. október 28-án nemcsak Szabó Elemér beszélt az összegyűlt - sokak beszámolója szerint nemcsak Tabról, hanem a környékbeli településekről is jelentős számban érkezett - tömeg előtt, hanem beszédet mondott a katolikus plébános, a református lelkész, valamint a tüzérezred parancsnoka, Gerbely Ferenc alezredes is, aki biztosította a Tabon összeseregletteket, hogy a honvédség fenntartja a közrendet, és a forradalom és a nép mellett foglal állást. Ez mindenképpen megnyugtatóan hathatott. A tabi események következő fontos aktusa a beszédek után következett, amikor is a népgyűlés, gyakorlatilag spontán módon megválasztotta a 28 tagú Tab Községi Forradalmi Bizottságot, melynek elnökévé Szabó Elemér ügyvédet választották. A fennmaradt forrásanyagból biztosan tudjuk, hogy a következő személyek adták a forradalmi bizottság tagságát: Szabó Elemér elnöklete mellett Pavelka Sándor 497
