Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről

Tab - egy járási székhely a forradalomban (Esettanulmány)

Az 1950-es évekre jellemző sztálinista pártdiktatúra 1956. októberi hirtelen összeomlása nem csak a fővárosban, hanem a vidéki városok és falvak tekintetében is megnyitotta az utat a demokratikus mozgalmak előtt és a forradalmi szervek létrejöttének ügyét is előre mozdította. Somogy megyében nemcsak a fojtogató politikai elnyomás, hanem a Rákosi-rendszer agresszív agrárpolitikája, a termelő- szövetkezetek szokásosnál erőszakosabb szervezése és a súlyos beszolgáltatások is növelték a megye lakosságának sérelmeit és elégedetlenségét a fennálló hatalommal szemben. Fontos leszögezni, hogy 1956-ban - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - Somogy megye lakossága 363 939 fő volt, ebből a mezőgazdaságból élők aránya 68%. Figyelemre méltó, hogy az ipar esetében ugyanezen arány csak 14% volt.1 Mindezek figyelembe vételével az sem lehet véletlen, hogy a somogyi forradalmi események előszeleként is értelmezhető a neves szociográfus, Márkus István által írott, Somogyi összegezés címmel megjelent agrárpolitikai tanulmánynak 1956. október 19-én, a kaposvári Vörös Csillag filmszínházban megrendezett nyilvános vitája.2 A fórumon elemi erővel törtek felszínre a megye paraszti lakosságának problémái és a várakozásokat felülmúló számú közönség előtt zajlott le. Az 1956. október 23-i, majd az azt követő napok budapesti eseményeinek hatására a somogyi megyeszékhely, Kaposvár is a rendszer elleni tüntetések helyszíne lett, aminek következtében létrejött a Somogy megyei forradalmi szerv is.

Az említett történések hatása Tab községben is érzékelhető volt, amiben a sajtótermékek és a rádió jelentős szerepet játszott. A vidéki, elsősorban paraszti jellegű lakosságba az elmúlt évek súlyos pártállami atrocitásai miatt rendkívül mélyen beivódott a félelem légköre. Emellett minden bizonnyal a fővárosi fegyveres összecsapások miatt tapasztalt óvatosság végett csak az 1956-os forradalom, majd szabadságharc kezdőpontjának tekinthető október 23-át követő ötödik napon bontakoztak csak ki a helyi események, amelyek során felszínre került a Rákosi-rend- szerrel szembeni elégedetlenség, és a változási törekvések akarata is. Természetesen nem történt ez másként Tab esetében sem.3

1 Somogy Megye. Központi Statisztikai Hivatal.1957. 14. o.

2 Lásd erről bővebben a kiadvány 1. kötetének 3. sz. dokumentumát

3 A tabi forradalmi eseményeket legutóbb Szántó László és Lukács Alexandra dolgozta fel: Szántó László: Forradalmi események Tabon, 1956. Tabi Kilátó. 1994-1995. 137-152. o. (A továbbiakban: Szántó 1995.). Lukács Alexandra: Adalékok az 1956-os forradalom és szabadságharc tabi eseményeihez. Tabi Kilátó. 2009.

495