Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről

Az SMFNT 12. számú döntése a káderlapokat érintette. Ezek sorsát az egyes munkástanácsok hatáskörébe delegálta, így megsemmisítésükről vagy nyilvánosságra hozatalukról az alacsonyabb szintű forradalmi/hatalmi szervek dönthettek. 13,-ként a mezőgazdasági és a jogi bizottságok feladatává tették a munkástanácsokra vonatkozó szervezeti szabályzat (jog- és feladatkör) kidolgozását. Ezt a következő nap 14 óráig kellett elkészíteniük. A többihez képest a 14. határozat szinte csak protokolláris: négy főt küldtek a következő napi pécsi népgyűlésre, akik Kaposvár képviseletében minden felhatalmazás nélkül vehettek részt rajta. 15. határozatként az SMFNT elvileg leszögezte, hogy a sztrájk a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásáig indokolt, azonban az ellátás érdekében az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok, a vendéglátóhelyek, a köztisztasági és egyéb közszolgáltatók, a posta, az egészségügyi intézmények, az élelmiszerszállítás, a közigazgatási szervek, bankok mégis működjenek. Mivel a követelések már részben megvalósultak, így mindenki számára javasolták a munka mielőbbi felvételét. Csak ezt követően - 16.-ként - határoztak a korábbi funkcionáriusok fegyvereinek begyűjtéséről. Még ennél is későbbre, a 17. helyre sorolódott az 1950-es évek leggyűlöltebbjeinek, az ÁVH-sok mielőbbi rács mögé helyezése! Mindezek után, a 18. napirendi pontként rendelkeztek a nemzetőrség átszervezéséről, kiegészítéséről, amit legkésőbb következő nap be kellett fejezni! Érdekes módon 19.-ként csak ezt követte az elvileg legjelentősebb harci értékű fegyveres erőre, a katonaságra vonatkozó rendelkezés, amely a Forradalmi Katonai Tanács vezetőjét egyben az egység parancsnokának mondta ki. Az előző néhány fajsúlyosabb döntést egy részben mellékes követte 20.-ként: a politikai tiszti intézményt megszüntették, mivel az gyakorlatilag az MDP elnyomó gépezetének a része volt. A következő határozat három vezető beosztású katonatiszt védőőrizetbe vételét tartalmazta, akik a legutóbbi napokban tanúsított magatartásuk miatt kerültek erre a sorsra. A letartóztatásukat a Katonai Forradalmi Tanácsnak kellett végrehajtania. Az SMFNT határozatilag a 22. pontban kimondta a megyei ügyész beosztott ügyészi tisztségbe való áthelyezését. Ugyanezen határozatban dr. Szirányi Lászlót megyei ügyésszé nevezték ki. A 23. döntés Kőkút község kérésére történt. Egy általuk jogtalanul letartóztatottnak tartott kőkúti személyt helyezett szabadlábra a megye legfőbb forradalmi szerve, tehát ilyen jellegű döntések jogát is magáénak vallotta. 24,-ként egy rendőr őrnagyot megerősítettek tagsági jogaiban. A 25. határozat kimondta: szükséges az emberek 1950-es évekbeli tevékenységének megvizsgálása, hogy mennyiben szolgálták ki a rákosista rendszert. A 26. pontban mindössze javaslatot fogalmazott meg az SMFNT: a 4%-os gyermektelenségi adó töröljék el, mivel ezt igazságtalanak tartják. A 27. határozat a többséghez képest meglehetősen jelentéktelennek tűnik, ugyanis ezzel a szemináriumokat és a politikai oktatást azonnali hatállyal megszüntették.

487