Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
A megyei és járási vezetők (esetenként elnökhelyettesek és titkárok is), mintegy 14-15 személy majdnem mindegyike értelmiségi és/vagy tisztviselő volt. Munkás vagy paraszt csak elvétve került irányító szerepkörbe ilyen bizottságban. A tömegek informálása érdekében a korban egyik legfontosabb tömegkommunikációs eszköz, a helyi újság kiadásának jogát az intézőbizottság rögtön magához vonta. A Szabad Somogy néven megjelenő lap felelős szerkesztőjévé Kunszabó Ferencet nevezték ki. A forradalom interpretálója, a közhangulat formálója, kezdeményező fórum: ezek mind-mind elmondhatók erről a hatásos propagandaeszközről. Az SMFNT október 30-i ülésén az elnöki nyitószavakat követően többen hangoztatták, hogy az egyik legfontosabb feladat a rend fenntartása. Ezután az SMFNT 28 egészen különféle határozatot hozott. Ezek ismertetése világítja meg talán a legjobban, hogy főleg mivel kellett foglalkoznia a megye legfőbb hatalmi szervének a forradalom csúcsának mondható napokban.11 A pontok sorrendjének kialakításáról nem áll rendelkezésre forrás. Figyelemre méltó, hogy mindenekelőtt a sajtócenzúráról határoztak. Utasították a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalatot, hogy az SMFNT hozzájárulása nélkül ne adjon ki sajtóterméket. Másodikként, a központi irányítás helyreállításáig minden, a megye területén lévő vállalatot az SMFNT alá rendeltek. Harmadszor a pénzügyek zavartalansága érdekében a bankok munkáját egy szerv alá kívánták szervezni, illetve Kaposvár pénzügyi ügyvitelét biztosítani. Negyedsorban a pénzügyőri szervezetet ideiglenesen a megyei tanács pénzügyi osztályának irányítása alá helyezték. Csak ezt követően, az 5. napirendi pontként határoztak a megyei tanács elnökének és három elnökhelyettesének, valamint a párttitkár menesztéséről. Az SMFNT a megyei tanács élére Poldesz Albertet, helyettesévé pedig dr. Óvári Józsefet nevezte ki. A hatodikként tárgyaltak az előzőből következtek, mivel Poldesz addig a forradalmi tanács titkáraként dolgozott és helyére Böddi Lászlót nevezték ki, de hivatalának elfoglalásáig Farkas Lászlót tették meg titkárnak. A megye legfőbb hatalmi centrumát, az intézőbizottságot, Gábriel Jánossal egyetemben gyakorlatilag ők irányították. A legforradalmibb napokban a Zrínyi körös Kunszabó Ferenc mellett főleg őket nevezhetjük a kaposvári történések kulcsembereinek.12 A rendkívüli időkből következhetett, hogy az éppen betoppanó Leskó Sándor főhadnagy előadta a taszári légvédelmi egységnek a kormányhoz intézett követeléseit, amit az SMFNT határozatai közé 7. pontként jegyeztek be. Az nem 11 SML MNLXXV. 21. f. Somogy Megyei Bíróság b. á., B.933/1957. sz. Gábriel János és társa periratának melléklete. 12 Uo. 485
