Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - IV. Fejezet. Emlékezések a forradalomra és a megtorlásra

Martinkovics Imre, az MN. 26. Lövészezred 2. zászlóalja parancsnokának visszaemlékezése a kaposvári és budapesti eseményekre 1956. október 30-ától november 4-éig a Parlament őrzés-védelmét ellátó zászlóalj parancsnoka voltam.1 1956-ban Kaposvárott szolgáltam, a 26. Lövé­szezred 2. zászlóaljának törzsfőnökeként. Az ezred részt vett az 1956-os jeges ár elhárításában a Dunán, Gerjen térségében, majd kora őszig az átszakított Du- na-gát építésében, Bogyiszló-észak térségnél. A nyár folyamán hírek érkeztek a Petőfi Kör üléseiről, s az arról szóló szűkszavú sajtójelentések ellenére is élénk vitáink voltak egymás között tiszttársaimmal. Ilyen hangulatban ért bennünket október 23-a. Késő éjjel riadót és össze­tartást rendeltek el. Felemás, érthetetlen, hiányos tájékoztatást kaptunk, és azt az utasítást is, hogy menjünk az emberek közé. Egykori századomhoz, a géppuskás századhoz mentem le. Az akkori szokásoknak megfelelően az ország különböző részeiből behívott katonák voltak. A fiúk bizony meredeken tették fel a kérdései­ket: Mi történt? Mi folyik most Pesten? Felélénkültek az események Kaposvárott is. Tüntetésekre került sor, sortűz is dördült a tüntetők feje felett, néhány fegyel­mezetlen katona „jóvoltából” sebesülés is történt.2 1956. október 28-a vasárnapra esett, 24-étől összetartás volt, ami azt jelen­tette, hogy a laktanyát nem hagyhattuk el. A nős tiszteket 27-én este éjszakára hazaengedték, reggeli visszajövetelükkor azt újságolták, hogy a város lakossága újabb tüntetésre gyülekezik a város központjában. Délelőtt 9.30 óra tájban arról értesítették az ügyeletes tisztet, hogy a tömeg a Zalka (ma Baross Gábor) utcai laktanya felé megy. Bötykös százados ezredparancsnok úgy intézkedett, hogy a század erejű ügyeletes alegység sorfallal zárja le a laktanya bejáratához vezető utat. Eközben az elöljáró a parancsnokot telefonhoz hívatta, ekkor érkezett meg az előzetes intézkedés az ezred Budapestre rendeléséről. A laktanya bejáratánál a további teendőket Kovács Sándor őrnagy, az ezredparancsnok politikai helyettese látta el. Az ezred két SZU-76-os rohamlövegét küldte a tüntetők ellen, hogy bármilyen áron akadályozzák meg a tüntetők laktanyához való eljutását. Ostoba parancs volt. A két rohamlövegre egy-egy tiszt ugrott fel, az egyikre Kléninger József főhadnagy, az ezredtörzsfőnök helyettese, a másikra Somogyi Lajos főhad­nagy. Az a Somogyi Lajos, aki a forradalom leverése után hat évig rejtőzködött 1 Martinkovics Imre nyugállományú alezredes Debrecenben él, ott jelent meg 2006-ban készült emléki­rata a Katonadolog III.: Katonatörténetek Hajdú-Biharból és régiójából c. kiadványban, [szerk. Barna Attila].- Debrecen, Debrecentrum Kft., Debrecen, 2011. 66-73. o. Az általunk szerkesztett és kissé rövidített változatot a szerző engedélyével közöljük. 2 Lásd erről még a kötetben olvasható írást a katonai alakulatok szerepéről! 459

Next

/
Thumbnails
Contents