Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

I. kötet - III. Fejezet. A forradalom leverése, meghamisítása és megtorlása

időben vajon nem munkás- és paraszthatalom volt-e az országban? Az volt, tehát ha mi változást akarunk a társadalom rendjében, akkor nem annyit jelent, hogy munkások, parasztok kerülnek hatalomra, hanem a tőkések és földbirtokosok, és ez így csakis ellenforradalom volt. Bizonyítékaink vannak ezzel kapcsolatban. Azokkal a bizonyítékokkal nem kívánok foglalkozni, amelyekről a sajtóban értesülnek. Egy-két közelebbi bizonyítékot.

Mit akartak az ellenforradalmárok? Azt akarták, hogy a munkások kezében legyen a gyár, a paraszt kezében a föld, és a munkások gyerekei tanuljanak az iskolákban, vagy hogy a gyárosoké legyen a gyár, a földbirtokosoké a föld és ezek gyerekei tanuljanak az iskolában? Ha nézzük az eseményeket, kik kerültek felül falun és városban, világos választ kapunk, hogy a tőkések, földbirtokosok uralmát akarták visszaállítani. Kit üldöztek vajon? Volt kizsákmányolókat, földbirtokosokat, kulákokat, csendőröket? Munkásokat, parasztokat és értelmiségieket. Milyen forradalom, milyen szocialista forradalom, amikor a munkásokat, parasztokat üldözik és a gyárosoknak, kulákoknak, csendőröknek semmi bajuk sincs, sőt ezek üldözik őket. Ezen el lehet gondolkodni. Ha bárki kételkedne abban, hogy mit akartak csinálni, a Fehér Könyv, a budapesti eseményekben való részvétel. Ha ez sem elég, a Mindszenty nyilatkozata világosan megmutatta, hogy mit akartak Magyarországon visszaállítani, a földbirtokrendszert, a hatalmat ismét kivenni a munkások kezéből, ismét a régi rendszert akarták a munkások nyakára. Ügy gondolom, hogy ez az igazság, ezen érdemes elgondolkodni.

Akik többé-kevésbé részt vettek ebben a mozgalomban - sokszor jó szándékkal - nem akarják elhinni, hogy ellenforradalom volt. Ez a folyamat eléggé bonyolult. Sok olyan becsületes dolgozó is részt vett, aki ténylegesen nem a társadalmi rendszert akarta megdönteni. De ezek az úgynevezett „alja magyarok” kerültek felül és a jószándékú embereket félretolták, ezek vették át teljesen a hatalmat. Hiába volt a jó szándék, de akarva, akaratlanul az ellenforradalom számára nyitottak utat országos és somogyi viszonylatban. Somogybán is ellenforradalom volt, amit bizonyít az is, hogy Somogybán pár nap alatt 140 embert tartóztattak le. A Marcali járásban egy éjjel 24 embert. Mi most elvittünk üdülni egy-két embert átmenetileg, összesen az egész megyében nem tartóztattunk le ennyi embert. A Marcali járás összes tanácselnökét le akarták tartóztatni. Ez mind gazember és csirkefogó volt? Lehet, hogy követtek el hibát. Többségüket azért kergették el, mert a munkáshatalom képviselői voltak és akadályozta ez az ő tevékenységüket. Ezek helyett nem parasztokat tettek tanácselnöknek, hanem legtöbb helyen ilyen kétes elemeket. Tabon pl. a főszolgabírót tették meg járási tanácselnöknek. Somogybán is megjelentek a földbirtokosok, kisebb tőkések, sőt a háztulajdonosok is követelték vissza házukat, és több helyen a munkásoknak, parasztoknak ki kellett menni. Somogybán is ellenforradalom volt, még pedig a javából.

394