Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - II. Fejezet. A forradalom napjai Somogyban
116. A Zrínyi Miklós Kör emlékirata a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács Intézőbizottságához Kaposvár, 1956. november 1. A Somogy Megyei Forradalmi Intézőbizottság Elnökségéhez A Zrínyi Miklós Kör emlékirata A forradalmi nemzeti tanács alapkövei a kaposvári üzemek munkástanácsai, s rajtuk keresztül az üzemek munkásai pártállásra való tekintet nélkül, mert elsősorban magyarok. A munkás- és paraszttanácsok céljai kell, hogy a megyei forradalmi tanács céljai közt szerepeljenek. Mi a forradalom tüzében létrejött munkástanácsok célja jelenleg? 1. Megszervezni a munkásokat a nemzetőrségbe, őrizni az üzemeket a rombolástól, szervezetten felkészülni az esetleges védelmi harcra a fegyveres alakulatokkal összhangban. 2. Az élelmiszer-ipari üzemek termelését és a kereskedelem munkáját megszervezni megyénk és országunk ellátásának biztosítása érdekében. 3. Az üzemek igazgatóinak megválasztása, akiknek utasításai alapján rendet teremtenek az üzemekben és előkészítik a munka megkezdését. A megyei forradalmi tanács mozdítsa elő a megye egész területén a szervezett végrehajtást és mozgósítsa a munkástanácsokat a termelés mielőbbi biztosítására, különösen az építőanyag-iparban, amire Budapestnek, de megyénknek is égetően szüksége van. A fegyveres munkásalakulatok szervezését, pontos létszám és beosztás feltüntetésével üzemenként a forradalmi honvédséggel karöltve kezdjék meg. A munkás és katonai alakulatokat rendeljék a forradalmi katonatanács egyöntetű vezetése alá. Csakis a fegyvernemek egységes parancsnoksága alatt lehet sikeres védelmi akciót folytatni, ha erre sor kerülne. Építsék ki és tartsák fenn a kapcsolatokat a megye összes falujával, községével a paraszttanácsokon keresztül. Ki kell jelentenünk, hogy a forradalmi tanács nevével visszaélve, ismeretlen emberek személyi bosszúállásra uszítanak, amire a tegnapelőtti [október 30-ai] határozatnak az a pontja ad alapot, hogy „felül kell vizsgálni minden állampolgár tevékenységét... mennyiben szolgálta ki a múlt rendszert”. A kérdés feltevése és a benne megnyilvánuló szándék nem a budapesti forradalmárok, és nem a megye népének szellemét tükrözik, hanem a már létrejött magyar egység megbontását célozza. Sokan e gondolat szellemében a forradalmi harcosok és a helyi forradalmi munkások közt lévő egyszerű magyar kommunis234
