Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
irányítását tekintették feladatuknak, ezért megkezdték az államhatalmi szervek ellenőrzését, vezetőik felülvizsgálatát, több esetben le is váltották őket. A megye községeiben hasonló események jegyében teltek október utolsó napjai. A járási székhelyközségekben és a falvak többségében megszervezték a nemzetőrséget, sőt több járásban létrehozták a járási nemzetőr-parancsnokságot. Akárcsak Kaposvárott, a járásokban is a honvédség közreműködésével és többségében ellenőrzött keretek között kezdtek fegyvert juttatni a nemzetőri egységeknek, bár több helyen felpanaszolták, hogy csak igen lassan jutnak hozzá a községi nemzetőrségek. Számos munkahelyen alakultak munkástanácsok, míg a korábban létrejöttek helyett véglegesnek tekintett munkástanácsokat választottak. A települések túlnyomó többségében ekkor már működtek a néphatalom új, demokratikus intézményei. Az országos viszonyokról megállapítható, hogy október utolsó napjára elhalkult, sőt elnémult a fegyverek zaja, s a forradalom vívmányainak kiteljesítése került napirendre. Közülük a politikai szervezkedés szabadsága egyike volt a legfontosabbaknak. Az egykori koalíciós pártok újjászervezése és új pártok alakulása elsősorban a fővárosban bontakozott ki erőteljesen.22 Kutatásaink során eddig csak a Szociáldemokrata Párt Kaposvári Szervezetének újjáalakulásáról találtunk egykorú történeti forrásokat,23 köztük az október 31-én tartott gyűlés jegyzőkönyvét. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt helyi szervezeteinek újjáéledéséről sajnos csak a későbbi, ún. ellenforradalmi jelentésekből, valamint a politikai rendőrség 1957-1958-ban kelt feljegyzéseiből tájékozódhatunk. Forrásértéküket erősen csökkenti az a körülmény, hogy elsősorban a résztvevők elleni politikai-adminisztratív megtorlás jegyében készültek. Ezek alapján mégis megállapítható, hogy a Somogy megyében igen nagy hagyományokkal bíró kisgazdamozgalom újraalapítására számos községben történt kezdeményezés. A kérdés kapcsán feltétlenül figyelembe kell venni az országosan is jellemző politikai álláspontot, miszerint a súlyos történelmi órákban - a nemzet egységének megőrzése érdekében - nem tartották időszerűnek a pártok szerveződését. A pártosodás problematikáját abból a szempontból is felvethetjük, hogy milyen mértékben érvényesült a volt koalíciós pártok és egyéb korábbi eredetű politikai törekvések befolyása a forradalom hatalmi szerveiben. Az eddig feltárt források 22 Az egykori koalíciós és más pártok alakulásáról, valamint politikai elképzeléseikről, a pártosodási folyamat kérdéseiről tájékozódhat az olvasó Izsák Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944—1956. Pécs, 1994, Baranya Megyei Könyvtár. 153-177. és 289-315. o. alapján. 23 Források és adatok hiányában nem sikerült megállapítani, hogy akár Kaposvárott, akár más településen készültek-e írásos dokumentumok a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt egykori tagjainak összejövetelein. 22
