Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
településén, a kisebb vagy nagyobb falvakban. A megyei pártszerv által készített hangulatjelentések szerint a lakosság nyugodtan, munkáját végezve vette tudomásul az első napok történéseit. Mindenesetre joggal feltételezhetjük, hogy várakozással s egyúttal aggodalommal követték a vidéki emberek a fővárosi eseményekről a rádióadásokban elhangzott szinte folyamatos híreket.11 Megmozdul a megye lakossága A felkelés nemzeti és demokratikus követelései egyre szélesebb visszhangot váltottak ki az országban. Kisebb-nagyobb tüntetések és a létrejövő új szerveződések - forradalmi bizottságok, munkástanácsok - számának gyarapodása voltak ennek megnyilvánulásai. E tények, valamint a budapesti felkelők kiszélesedő fegyveres harca miatt arra kényszerült az MDP országos vezetése, hogy október 26-án bejelentse az úgynevezett nemzeti kormány megalakítását, és a szovjetmagyar viszony rendezésének ígéretét. Ugyanekkor a párt- és a szakszervezeti vezetés közös felhívásban szólított fel munkástanácsok létrehozására. A politikai vezetés konzervatív csoportja azért hajlott a pártvezetésen belüli reformerek által is szorgalmazott politikai változások bevezetésére, mert így az események „élére állva” remélte egyfelől leszerelni, másfelől kordában tartani a demokratikus népmozgalmat. Ezt a napot Somogybán is úgy jegyezhetjük, mint az első komoly politikai megmozdulások napját, bár a rendelkezésre álló korabeli iratokból nem mindig állapíthatók meg az események konkrét mozgató tényezői és összefüggéseik. A nap bizonyosan kiemelkedő történése volt a kaposvári Petőfi téren megtartott tömeggyűlés, mely az ipari üzemek munkásainak felvonulásából bontakozott ki, s levezénylésében meghatározó szerepet játszottak a Zrínyi Körvezetői, akik ekkor még együttműködtek a megyei pártbizottsággal. A megmozdulás résztvevői lelkesen fogadták el a fővárosi fiatalság és a helyi ifjúság követeléseit, s kilenctagú küldöttséget választottak annak érdekében, hogy az ország vezetőinek tudomására hozzák a város és a megye dolgozóinak egységes követeléseit.12 A küldöttség összetétele reprezentálta a gyűlésen résztvevők összetételét, ugyanis a Zrínyi Kör, az üzemek, a diákság, az értelmiség, a parasztság és a megyei pártbizottság képviselői egyaránt helyet kaptak benne. A helyi hatalmi köröknek a békés, fokozatos politikai változást képviselő csoportja részben az említett kommunista párti taktika jegyében, a Hazafi11 A visszaemlékezők többsége így jellemezte az első napok közhangulatát. 12 A tüntetés és a gyűlés lefolyásáról lásd az 1. kötet 19. sz. dokumentumát! 16
