Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
volt Nagy Imre kaposvári származásának, aki mint képviselő - 1955-ig rendszeres kapcsolatot tartott szülőföldjének lakosaival. Somogy megye közismert volt arról, hogy kiváló adottságokkal rendelkezett a mezőgazdaság és a kapcsolódó ipari ágazatok fejlesztésére, ennél fogva a megyében az átlagosnál súlyosabb következményekhez vezetett az elhibázott agrárpolitika, a parasztság jelentős részét sújtó politikai-adminisztratív elnyomás. Ezekről a kérdésekről e helyütt nem kívánunk részletesen szólni, mert a kötetben olvasható egyik dokumentumból plasztikus kép rajzolódik ki a megye agrártársadalmának helyzetéről.4 Fiatal írók, újságírók, művészek és szakemberek 1956 kora őszén keresték a kulturális és közéleti cselekvés lehetőségét, így merült fel egy állandó klub és irodalmi-közéleti folyóirat alapításának gondolata. A megyei pártbizottság nem zárkózott el teljesen az ilyen törekvésektől, így például 1956. szeptember 10-én a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) megyei klubjában megvitatták az MDP értelmiségpolitikai határozatát. A vita nyomán kapcsolat alakult ki a változásokat szorgalmazó értelmiségiek és a hatalom pozícióinak megvédése érdekében manőverezni kényszerülő párt- és tanácsi vezetők között. A somogyi mozgolódásnak újabb lendületet adott az országos szellemi és politikai viták egyik jelentős fóruma, az Irodalmi Újság néhány szerkesztőjének és szerzőjének - Máriássy Judit, Tamási Lajos és Sipos Gyula szeptember 21-ei kaposvári ankétja, melyen már határozottan vetődtek fel - nemcsak - a kulturális élet égető kérdései.5 Ezt követően határozták el fiatal értelmiségiek, hogy nem klubot, hanem a folyóirat kiadásáról gondoskodó állandó fórumot hoznak létre a Petőfi Kör és más hasonló körök mintájára. Október közepén határoztak arról, hogy megalakítják a Zrínyi Miklós Kört.6 A szervezők - Kunszabó Ferenc és Pe- tőcz Sándor újságírók, Réti Ferenc mérnök és mások - október 25-ére tervezték összehívni az alakuló gyűlést, ám a történelem közbeszólt. Nemcsak a helyi politikai közélet megpezsdülésében, hanem a megye 1945 utáni politikai történetében is kiemelkedő eseménynek bizonyult a Somogyi ösz- szegezés c. agrárszociográfiai tanulmány 1956. október 19-én Kaposvárott megrendezett vitája.7 A többórás, időnként szenvedélyes hangú vitaesten terítékre kerültek nemcsak a megye, hanem az ország mezőgazdaságának és agrártársadalmának feszítő ellentmondásai. Ezen túlmenően több hozzászóló kifejtette a 4 Lásd az 1. kötet 3. sz. dokumentumát! 5 A Somogyi Néplap szeptember 20-ai, majd aznapi számában is felhívták a figyelmet a rendezvényre, ám ehhez képest meglepő, hogy nem tudósítottak az ankétről. Mindössze egy M. I. monogrammal jegyzett, 27-én megjelent rövid írás szerzője ismertette meglehetősen gúnyos stílusban a vita egyik momentumát. 6 A Zrínyi Kör megalakulásáról és tevékenységéről részletesen tájékozódhat az olvasó Kunszabó Ferenc és Petőcz Sándor emlékirataiból. Lásd az irodalomjegyzéket! 7 Lásd a vitafórum jegyzőkönyvéből közölt részleteket az 1. kötetben! 13
