A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

A tényleges földbirtok megoszlás képe azonban - mint láttuk - még ennél az aránynál is kirívóbb és megyénk a kötött birtokokkal és latifundiumokkal terhelt megyék között is igen elöl áll. Ehhez járul még e feudális jellegű birtok- rendszernek különlegessége, a nagybirtokok bérleti rendszere. A bérlőgazdálkodás fokozottabb haszonra tör, és ezáltal a munkabéreket szorítja le. Megyénkben nemcsak e terület egyharmada volt haszonbérlet, hanem még a „vegyes jellegű gazdaságaként nyilvántartott birtokoknak is 76,6%-a bérletbe volt adva!544 Elegendő végigtekinteni az 1905-1907 évi sztrájknaptárban szereplő tulajdonos és bérlő-névsoron - akiknél megtagadták a munkát a cselédek, vagy aratók - már lemérhetjük, milyen nyomasztó súllyal nehezedett a somogyi földekre a nagybérleti rendszer, a kettős kizsákmányolás nehéz terhe.310

E bérletek közt találunk kisparaszti bérleteket is. Ezek rendszerint albérleti formában kerültek a parasztok kezére és a profitot tőlük kettősen vonta el a birtok tulajdonosa és annak főbérlője.

Mindezek ismeretében, ha fellapozzuk a megyéről készült monográfia „minta uradalmakat” ismertető adattári részét, amelyet a szerzők szakemberektől, gazdasági egyesületi titkártól, gazdasági felügyelőktől, állatorvosoktól, és a kataszteri hivataltól nyert értesülés alapján ismertettek, a nagyüzem korszerű átalakulását kell megállapítanunk. Ezek mellett az uradalmak mellett és velük kapcsolatban általában mindenütt megtaláljuk a mezőgazdasági ipar valamelyik vállalatát: téglagyár, gőzmalom, több helyen gőzeke, gőzcséplőgép, gépjavító műhelyek tartoznak az uradalom üzeméhez.546 Beruházás, gépesítés az egyik oldalon, - kivándorlás, sztrájk, istálló-lakás a másik oldalon.

Ezt a kiéleződött osztályellentétet különösen elviselhetetlenné tette 1905-ben az a belső politikai válság, amely az ellenzéket tette győztes politikai párttá. Az ezt követő központi intézkedések után kibontakozott ún. nemzeti ellenállásban megyénk vezetői is részt vettek. Tallián főispán lemondott, és a megye királyi biztost kapott Szulyovszky Dezső személyében. A végül is uralomra jutott koalíciós kormány Kapotsfy Jenőt nevezte ki főispánnak. A megyei életben, a törvényhatósági közgyűléseken ezután az egyke és a kivándorlás elleni küzdelem került az érdeklődés homlokterébe.547 De e problémákat is csak vitatták, mert a baj gyökerén a törvényhatóság vezetői nem tudtak és nem is akartak változtatni.

Megyénk latifundiumainak tulajdonosai: a herceg Eszterházy, a herceg Festetich család távoltartotta magát a megyei, sőt még - bizonyos fokig az országos ügyektől is. ök csak az udvar, az egész monarchia politikájába való beleszólást, bekapcsolódást tartották magukhoz méltó feladatnak. Birtokaiknak csak egy része feküdt Somogybán, ahová csak ritkán és rövid időre, egy-egy vadászatra látogattak el. A megyei nagybirtokosok egy másik része aktívan belekapcsolódott az országos politikába. Megyéjük és - igen kevés tiszteletreméltó kivételtől eltekintve - osztályuk érdekeit támogatták, és segítették elő. Ebben az időszakban is Somogy megyei birtokos volt az Országos Magyar Gaz dasági Egyesület elnöke: gróf Hoyos Miksa, és somogyi birtokos volt a Magyar Általános Hitelbank elnöke: Palavicini Ede őrgróf is.

A középbirtokosok és a városi értelmiség foglalkozott a megye és a város közügyeivel, bár a megyei közgyűlésen esetenként mágnások is megjelentek, sőt pl. gróf Széchenyi Imre személyében a megye gazdasági életére is kiható munkásságot folytattak. Ebben az időszakban jelent meg a megyei tanácskozásokon,