A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
előnyt jelentett, amikor 1890 június 14-én megindult a közvetlen gyorsvonati összeköttetés a városon át Budapestről Fiumébe.°27 Ez elsősorban a kulturális kapcsolatok, a világgal való gyors összeköttetés megteremtődése szempontjából volt lényeges. A közgazdasági élet szempontjából nagyobb súllyal bírnak azok a vicinális vasútvonalak, amelyek polipként kezdik behálózni a megyét. Ezek biztosították Kaposvárnak a központi helyet a megyében és egyszerre oly jelentős empórium- má tették, amilyen azelőtt Kanizsa, Veszprém, vagy Pécs volt.528 1891-ben épült ki a szob-barcsi helyiérdekű vasútvonal, amely a megye délnyugati részének terményei szempontjából volt hallatlanul előnyös. — A köz- gazdasági előadó 1894-ből írott jelentése „gazdaságilag fontos és életbevágó” eseményként számol be a kaposvár-mocsoládi helyiérdekű vasútvonal megnyitásáról.629 És ez valóban lényeges volt, mert mint láttuk, a cukorgyár megalakulásának egyik feltétele volt. - 1897-ben a kaposvár-kadarkút-barcsi vasútvonal szükségességéről tárgyaltak a megyében, amely újabb bekapcsolódást jelent a tenger felé és egyben Szentimrét, a Dunántúl nagy vidékének egyetlen földműves iskoláját és a tapazdi szőlőtelepet kapcsolja majd be a budapest-fiumei vonalba.530 - 1900-ban nyílt meg a Szigetvár-Kaposvár vasútvonal, amelynek 53 km-es szakaszán 1500 földmunkás, napszámos és kőműves dolgozott.531 - 1908-ban újabb helyiérdekű vasút jött létre, amely Szigetvár környékének több pusztáját érintette,532 s új mozgalom indult a Kaposvár-Igal vasútvonal kiépítése érdekében.533 A Mocsolád-Tab-Siófok helyiérdekű vasút Rt. vonalától Koppányszántóig keskeny nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasút létrehozására szereztek engedélyt i9o8-ban.53í Vitákat váltott ki a kaposvár-igali vasútvonal Nagykónyiig történő meghosszabbítása, amely kedvezőtlenül érintette volna Kaposvár központi szerepét.6’3 A város vezetősége leszavazta az igali vasúthoz adandó segélyt. A közvélemény ezt elítélte, de ugyanakkor féltékenyen védi Kaposvár érdekeit a csurgó—nagykanizsai vasútvonal kiépülésétől.336 Félnek, hogy ez Csurgó vidékét elhódítja majd Nagykanizsától és ezzel újra fellángol a régi versengés Kaposvár és Nagykanizsa között.537 Hosszabb vita folyt az Igal-Kaposvár és az igal-csomai vasút kiépítése tárgyában, mely utóbbi a nosztányi bérlő érdekeit szolgálná. Végül is a megyegyűlés az előbbi vasútvonal kiépítésének segélyezését határozta el.538 A nagy vasúti üzlet olykor károkat is okozott a megyében. 1913-ban a mo- csolád-tab-siófoki vasút csődbe jutott olyannyira, hogy végülis az állam vette bérbe azt.539 Ez volt az első hírnöke a somogyi vasutak államosításának, amelyre ekkor a kormányzat már céltudatosan törekedett. Az eltelt időszakban végeredményben kiépült a megye vasúthálózata. Természetesen itt is, mint az országban mindenütt, sok visszaélés történt. Földesúri „magtárakhoz” vezető vasútvonalat itt is találunk, de alapjában véve a vasúthálózat szerencsésen tömörítetté Somogy gazdasági kincseit Kaposvár felé, ahonnan azután szerteágazóan haladhatott tovább a megye árukincse más megyékbe, vagy országokba. Kaposvár, amely az 1870-es években még kis falunak tűnő, poros és álmos mezőváros volt, Esterházy herceg birtokának rozzant cselédlakásaival, disznó- és baromfióljaival a közepén, 1914-re már rendezett utcákkal, magas palotákkal, impozáns középületekkel rendelkező, villanyfénynyel és csatornával, kövezett úttestekkel ellátott szép kisvárossá lett, amelyben már tudatosan törekedtek a későbbi „virágos Kaposvár” kialakítására. A város 94
