A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
ELŐZMÉNYEK Somogy megyét a dualizmus korszakának elején még joggal nevezték a kortársak Somogyországnak. Azzá tette ezt a területet elzártsága, kitérjedettsége, lakóinak büszke lokálpatriotizmusa. A dualizmus rendszerének megszületése idején Somogy megye területén 289555 főnyi lakosságot jegyzett fel a hivatalos statisztika. Ezeknek 0,86%-a volt értelmiségi, 9,07%-a birtokos, vagy haszonbérlő, 39,07%-a gazdatiszt és munkás (ebben a kategóriában az alkalmazottakat tömörítették, nyilvánvaló, hogy a gazdatisztek igen vékony réteget képeztek). Iparból élt a lakosság 4,44%-a, kereskedelemből 0,66%, háztulajdonból, illetve járadékból élt 0,19%, személyes szolgálatban állt (cseléd vagy szolga volt) 2,97%, foglalkozás nélkül .állott a lakosság 14 éven felüli részének 9,54, 14 éven aluli részének 33,2o%-a.! A kortársak által - az akkori szempontok szerint - készített százalékolásból is kiderül, hogy az ipar és a kereskedelem még nagyon eltörpült a mezőgazdaság mellett ebben az időben. A mezőgazdaság volt a fő termelési ág és éppen ezért döntő kérdés, hogy milyenek a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok, hogyan szabja meg ez a megye lakosai nagy többségének életét? Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc idején készült egy összeírás a megye területéről, amely településenként jegyezte fel a volt úrbéri és a földesúri birtokokat. Ebben az összeírásban 1 351 115 magyar hold terület szerepel.2 A megye tényleges terjedelme ekkor 6675 km2 volt, ami 1 545 496 magyar holdnak felel meg, de ebben a Balaton Somogy megyéhez tartozó része is benne foglaltatik. Az említett 1 351 115 magyar holdból 910793 hold volt „urasági birtok” - ahogyan ezt ők megjelölték - és 440 202 hold a volt jobbágyság birtoka. (Meg kell jegyeznünk, hogy a papi, tanítói földeket, továbbá a községi járandóságot az összeírásban hol az urasági birtoknál, hol pedig a volt úrbéri birtoknál tüntették fel, meglehetősen következetlenül, általában azonban az utóbbiak birtokához tartozónak jelölték.) Ennek az összeírásnak elkészítésekor még nem tisztázódtak teljesen az erőviszonyok: a földesúri birtoktól a jobbágyság birtokát még nem mindenütt választották szét és így az úrbéri birtokként feltüntetett legelő és erdőterület utóbb változást szenvedett, nem is szólva a 42 895 hold szőlő és szőlőalji területről. Az 1853-ban kibocsátott úrbéri birtokként feltüntetett legelő és erdőterület utóbb változást szenvedett, nem is szólva a 42 895 hold szőlő és szőlőalji területről. 7
