A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A közvélemény úgy látszik, nem nagy lelkesedéssel nézte ezt az üzemalakulást. A Somogy című lap így írt róla: „Ne kicsinyeljük, hogy csak gomb- és paszomántgyár ... A nagyatádi gyár pár száz egyént foglalkoztat, lát el kenyérrel, már ezért is nagy figyelmet érdemel és a vállalkozó Wollák Soma megérdemli valóban a pártfogást és hogy üzeme sikerüljön.”33,1 A jókívánság azonban nem vált valóra, a gyár a világháború előtt megszűnt. Előbb 1908-ban három budapesti cég egyesülésével Krausz és társai cég néven jelentékenyen bővítette üzemét, majd „munkásmizériák” miatt — írja a gyáripari statisztika, sajnos adós maradva azzal, hogy e „szép” szó alatt mit ért, 1912. vége felé beszüntette működését.334 Vevőköre, és főként a kiképzett szak- munkásréteg azonban nem sokáig volt kihasználatlan. Ennek az üzemnek a helyén létesült a németországi MEZ cég vállalata 1913-ban. Ez az üzem a gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompaszban mint Mez Károly és Fiai Rt. szerepel, amelynek főtelepe ekkor Bécsben volt. Alaptőkéje - a bejegyzés szerint - 1 millió korona volt.330 Szóba került ebben az iparágban 1908-ban egy selyemfonógyár létesítése is Kaposváron, amely azonban nem sikerült.336 Ebben az iparágban (egy 1942. évi statisztika említi meg:) 1888 óta Kaposváron működött a Csizmadiá Alajos- féle gyapjúfonoda. A szabóiparban pedig egyetlen gyári üzemként szereplő cég változatlanul a már említett Székely Armin-féle kaposvári cég, amely 1862-re tette alapításának esztendejét.337 A ruházati ipar viszonylagos stagnálásával ellentétben további fejlődés mutatkozik az élelmiszeripar terén, amely a mezőgazdasághoz kötötten, igen gyakran egy-egy kapitalizálódó nagybirtokos üzem melléküzemágaként kialakított gyárakkal szaporodott. Az új létesítmények között külön figyelmet érdemel az 1908- ban bejegyzett Első Kaposvári Sörgyár Rt., amely magánvállalatként indult.338 Ez a gyár hamarosan szépen felfejlődött. 1914-ben egy újságíró látogatta meg üzemét és az számol be róla, hogy a telep két holdas területén emelkedik a gyárépület. A kazánházban egy 34 m2 területű Cornwall-kazán fejleszti a munkához szükséges gőzt. A tágas gépházban egy 30 lóerős gőzgép dolgozik, továbbá egy 30 000 kalóriás Linde-féle hűtőgép áll. A szivattyútelep két kútból emeli ki a vizet, s mellette 140 hl űrtartalmú sósvíz-tartály áll. A főzőház ugyancsak a legmodernebb gépekkel van felszerelve. A paszterizálóterem ugyancsak modern. A gyár palackozója napi 14 000 üveget termel. A melléktermékeket, a kifőzött sörtörkölyt megszárítva, zsákokban küldik külföldre és Budapestre. Az újságíró kiemeli, mint az egész ország egyik rendkívüliségét, a sörgyár természetes kris- tályjéggyártó-telepét. A faoszlopok között, amelyek a jégverem fölött vannak, vízvezetéki vízből automatikusan termeli -2°C mellett a jeget. A jéggyártó telep egy-egy két napos fagyasztás alkalmával 2-300 kocsi jeget termel, s ez fedezi a gyár szükségletét. A gyár 1909 januárjában kezdte el működését, s ma már napi 100 hl termelést végez. Piaca - a cikk keltének időpontjában - Somogy, Tolna, Baranya, Bácska és Horvátország egy része is. 1914-ben 26 állandó munkása és 10-12 idénymunkása volt. A gyár ipari részét Krausz Dezső látta el, aki a berlini vegyészeti iskolán tanulta meg a sörgyártás alapelemeit és különböző bajor, porosz, cseh és osztrák sörgyárakban végezte tanulmányait. A kereskedelmi rész Krausz Mór jogkörébe tartozott.339 Ugyancsak új és jelentős üzemmé vált az 1913-ban bejegyzett csurgói tejkiviteli társaság, amelyet e nagyközség monográfiájának írója szerint birodalmi né-
