A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
bukkantak a Kaposvár melletti Kadarkút és Mike között, továbbá Jákóban. Ezt az égetésre alkalmas és kitermelt anyagot általában cséplőgépeknél alkalmaz- ták.2lJ0 A XIX. század végén tehát már nekilendült a megye ipari fejlődése, bár számban és méretben 1900 után indul meg az ipar gyári jellegű fejlődése Somogybán. E megállapításunk alátámasztására elég egy pillantást vetnünk a III. A. számú táblázatra, amely a népszámlálási kötetek alapján tekinti át a 20-nál több munkást foglalkoztató gyáripari vállalatok számát és az abban dolgozó munkások létszámát. A felmérés hiányos, de még így is világosan kiolvasható az a nagy előreugrás, amelyet a megye gyáripara 1890-től 1910-ig megtett. Az üzemek száma közel négyszeresére, s a bennük dolgozó munkásoké több mint ötszörösére nőtt 20 esztendő alatt.291 A gyáripari üzemek jellege még nem volt pontosan körvonalazva és így fordulhatott elő, hogy az 1890-es évek kamarai jelentései még olyan üzemeket is gyáripari vállalatnak tüntettek fel, amelyek utóbb már nem bizonyultak gyáripari jellegűnek. Az 1913. évi gyáripari kimutatásokat, amelyen a közölt térképünk is alapszik, már olyan meggondolás alapján készítettük el, hogy abba csak a valóban gyáripari jelleggel dolgozó üzemek kerülhessenek be. Ez is világosan mutatja, azonban az 1906. év utáni nagy gyáripari fejlődés méreteit. (L. III. B. és C. táblázat adatait.) Vizsgáljuk meg ezt a fejlődést közelebbről és konkrétan is. Munkánkat megkönnyíti, ha iparáganként haladva tekintjük át a terület gyáriparát. Az 1906. évi országos gyáripari felmérés szerint Somogy megye területén egyes iparágakban nem volt gyáripari üzem. így pl. a vasiparban, továbbá a gépiparban, sőt a faiparban sem jegyeztek fel gyárakat. Utóbb látni fogjuk, hogy ez nem volt pontos. A bőrcipőgyártás terén megemlíti e munka Magyarország 3 gyára közül a Neumann, Bienenfeld és Szántó cipőgyárát Szigetváron, amelynek termelési értéke ekkor 0,5 millió korona volt. A nyomdaiparban Gerő Zsigmond könyvnyomdája és a Somogy megyei Nyomda és Lapkiadó Rt. működött Kaposváron. A szövetkikészítő gyárak közül Froszt János kékfestő üzemét említi, amely 1906 óta keletkezett és termelési értéke 0,1 millió korona volt. Megemlíti a lenkikészítő telepet Csurgón, amelyet 1903-ban Fiedler alapított, s ahol 75-nél több, de 100-nál kevesebb munkást foglalkoztattak. A szabóiparban Székely Ármin fiainak cége ekkor már ruhaáruházzal is rendelkezett Kaposváron. Az élelmiszeriparban a cukorgyár volt a legnagyobb, és felsorolt 6 gyári malmot, melyek egyike Kaposváron műjéggyártással is foglalkozott, a másik gőzfürdővel volt kapcsolatos, és az igali gőzmalomban olaj préselés is volt. Egyéb gyárüzemet ekkor nem tartottak nyilván.292 Ha az 1910. évi statisztikai kimutatással összehasonlítjuk fenti áttekintésünket, nyilvánvalóvá válik, hogy ez nagyon hiányos. S ha az irodalmat, vagy az újságokat lapozzuk végig, azonnal szemünkbe ötlik hiányosságának mértéke is. Vizsgáljuk meg először a vas, illetve a gépgyártás helyzetét. A fenti munka nem említi Kaposvár egyik legnagyobb üzemét, az 1905-ben magánvállalkozásként indult vasöntödét, amely 1906-ban Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Rt. ■címen került bejegyzésre a céglajtsrom könyvekbe. Ekkor a cég tárgyaként gazdasági gépek és eszközök gyártását jelölték meg, amellett kútfúrógépeket, tűzés betörésmentes pénzszekrények előállítását tűzték ki maguk elé feladatul.293 59
