A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
A KIBONTAKOZÓ MONOPOLKAPITALIZMUS IDŐSZAKA Ha 1890-től kezdődően a közigazgatási iratokat, jelentéseket olvassuk, vagy az újságban lapozunk, esetleg a Somogyról szóló irodalmat tanulmányozzuk erre az időszakra vonatkozóan, mintha egy más világba lépnénk át, mint amiben az 1880-as években voltunk. Pedig a közigazgatás vezetői olykor ugyanazok a személyek, akik 10-20 éve voltak. Az alispáni székben 1889-ben Csépánt Tallián Gyula váltotta fel, majd hamarosan, 1893-ban a megye főispánjává nevezték ki. Ekkor az alispáni tisztségre a már 27 esztendeje a megyei közigazgatásban működő Maár Gyula került. A főispáni székben Tallián elődje ugyancsak Tallián volt, s ez a Tallián Béla 1886-tól, Jankovich halálától 1892-ig tartotta kezében a megye kormányrúdját. Ha a tisztújítások során választott tisztviselők névsorát végignézzük, meg kell állapítanunk, hogy a közigazgatás vezetésében jelentékeny személyi változás nem volt. A megye tisztikara a volt középnemesi rétegből került ki nagyrészt, akiknek sorát néhány lateiner ember: ügyvéd, mérnök, stb. tarkította. Ez utóbbiak igyekeztek azonban némi birtokot szerezni, hogy ezzel somogyi birtokosnak tekintsék őket is.240 A helyi lap élén - már több mint 25 esztendeje - Roboz István állott, Noszlopy Gáspár 1849. évi kormánybiztos hajdani titkára, aki 1867 szellemében igyekszik lapját szerkeszteni. Az a világ, amiről a lap az 1890-es évektől kezdődően ír, már más, a gazdasági élet és a társadalom arculata megváltozott, és ez tükröződik vissza nemcsak e hetilap egyre reálisabb hangú cikkeiben, hanem a közigazgatási iratokban és a hivatalos jelentésekben is. Az ipar fejlődése A jelentéseket és a helyi lapot forgató olvasónak elsőként az tűnik fel azonnal, hogy a mezőgazdaság már nem játssza azt a mindent lehengerlő vezető prímet a gazdasági és társadalmi élet nagy koncertjében, mint azelőtt. Egyre szaporodnak az ipari élet hírei, egyre jelentősebb szerephez jutnak a gyáripari üzemekről készült beszámolók. Kaposvár ekkor a dunántúli megyék legnagyobb arányban népesedő városai közé tartozott. Ezzel érvelve kérte az iparosítás betervezését Tallián főispán és ennek alapján jelölte ki ezt a várost Baross Gábor miniszter 1891-ben a magyar 55
