A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
1915- február 16. A Somogy megyei földbirtokosok kötelezték magukat, hogy a háború alatt a béreket nem emelik Kaposvár, február 19. Az ország élelmezésének biztosítása nagy és nehéz föladatot ró most az egész gazda-társadalomra. A mezőgazdasági munkák föltétien és lehetőleg egyöntetű ellátása érdekében alakultak meg az összes vármegyékben a középponti gazdasági intéző bizottságok. A somogymegyei középponti gazdasági intéző bizottság nevében Kacs- kovics Lajos alispán a mai napon a következő fölhívást küldte szét az ösz- szes községi és körjegyzőknek, hogy azokat a lehető legsürgősebb, de okvetlen még február 24-ike előtt, a községekben, pusztákon függesztessék ki, s gondjuk legyen arra, hogy az azokban foglaltak a legszélesebb körben köztudomásra jussanak, arról a munkaadók és cselédek, valamint a gazdasági munkások és részes aratók értesítést nyerjenek. A fölhívás szó szerint a következő: A Kaposváron folyó hó 15-én megtartott vármegyei gazdasági értekezleten jelen volt gazdák túlnyomó többségének megállapodását a vármegyei gazdasági intéző bizottság is magáévá téve, s most köztudomásra hozza, hogy a munkaadó gazdák magukra kötelezőleg kimondották, miszerint tekintettel az országnak a háború folytán bekövetkezett nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetére, a folyó évi február hó 24-iki beszegődéskor és a háború tartalma alatt a cselédek bérét és a részes aratók és részes cséplők járandóságát emelni nem fogják. Annál is inkább jogos a gazdaértekezlet ezen megállapodása, mert a cselédek és munkások illetményeiket legnagyobb részben terményekben kapják, s így ők a mostani nagy áremelkedés mellett, a termények s állatjaik értékesítésénél elért nagyobb árak által úgyis a rendes járandóságukat messze túlhaladó anyagi előnyben részesülnek. Az intéző bizottság tekintettel az említett fontos indokokra, amelyek e megállapodást szükségessé tették, biztosan reményű, hogy úgy a gazdák, mint a cselédek és munkások a határozathoz szigorúan alkalmazkodni fognak. A mostani komoly időkben, amikor az ország súlyos megpróbáltatásoknak van kitéve, semmiféle téren nincs és nem lehet helye a fizetésjavításra irányuló törekvéseknek. Most, amidőn a haza sorsa forog kockán, mindenkinek az ország minden rendű és rangú polgárának meg kell a helyét állnia, teljesíteni kell a köteleségét, fokozott erővel kell arra törekednie, hogy a távollevőket is pótolja, mert így kívánja ezt a haza üdve, boldogsága, ez egy nagy és szent kötelesség, aminek a teljesítéséért senki több bért, külön fizetést nem követelhet. Akkor, amidőn a nemzet fiainak százezrei életüket, vérüket áldozva, egymás mellett küzdenek a csatatéren, nekünk itthonmaradottaknak sem szabad egymást elhagyni, hanem összetartva, egymás javát, a közös haza boldogulását, minden önzés, haszon keresése nélkül elő kell mozdítani. Az idei gazdasági munka a hazáért, a hadseregért, a közélelmezésnek, katonáink ellátásának biztosításáért szükséges, aki e munkát vonakodás nélkül híven teljesíti, az jót tesz a hazával, jót tesz önmagával, jót tesz a harctéren küzdő, s a kórházakban sebesülten fekvő embertársaival, rokonaival, testvéreivel. 84. 370
