A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
Az egyesült ellenzék radikális elemei politikai érvényesülésük egyik erős fegyverét abban látták, hogy minden lehetőt el fognak követni az ország fölizgatására, Ehhez igen kitűnőnek kínálkozott az aratósztrájk gondolata. Ennek az érdekében el is követtek minden lehetőt, de a hatóságok éberségén hajótörést szenvedett minden erőszakos kísérletük. Somogybán négy-öt év előtt jelentkeztek szórványos aratósztrájkok, azokban az uradalmakban, amelyek közel esnek a Tolna megye határához. Itt, ebben az időben hosszantartó titkos agitáció izgatta föl az aratómunkásokat. Ezóta Somogybán, dacára, hogy az ország egyik legelső, legnagyobb agrár-vármegyéje, sehol komoly aratósztrájk nem volt. Tegnapelőtt a vármegye teljesen ellenkező határán, közvetlen Nagykanizsa szomszédságában tört ki váratlanul aratósztrájk egy béruradalomban, amely azonban csak néhány órán át tartott. Ottani tudósítónk a következőket írja a félnapos sztrájkról: Kedden reggel* a csurgói járásban, a Bagolasánc községhez tartozó uradalomban Löwenfeld Joachim nagybérlő hatvankét aratómunkása sztrájkba lépett. Nem a szokásos aratósztrájkról volt szó a bagolasánci gazdaságban, hanem csak az aratók szerződésének egyoldalú félremagyarázásáról, aminek korrigálása pár óra alatt minden nehézség nélkül sikerült s utána ismét vígan pengett a kasza. a bagolasánci határban. Löwenfeld Joachim a hatvankét munkással olyan aratási szerződést kötött, mely szerint azok 515 magyar holdnyi gabonaneműnek learatását és betakarítását vállalták el. A szabályszerűen, közigazgatási hatóság előtt, megkötött szerződés elkészülte után az aratógazda és a munkások között az a megállapodás jött létre, hogy ezt a munkát az aratók 18 nap alatt el fogják végezni. Ez az utólagos megállapodás mindenképpen szabályellenes volt, mert nem hatóság előtt köttetett, noha azt a föntebbi írásos szerződéshez hozzátoldották. A munkások dolgoztak szépen tizennyolc napon keresztül egészen hétfő estig. Azonban az 515 holdnyi aratnivalóval még korántsem készültek el, mert abból még közel 150 hold hiányzott. Mindazonáltal kedden reggel mindnyájan megtagadták a munka folytatását és kérték részük, illetve bérük kiadását. Ezt a bérlő természetesen nem volt hajlandó teljesíteni. Nagykanizsáról hamarosan több csendőr és rendőr ment ki Bagolasáncba azzal, hogy a renitens aratók ellen az eljárást azonnal megindítják. Az aratók letartóztatására és bekísérésére nem került sor, mert a vezető hatósági közeg tapintatos közbelépésére a munkások belátták tévedésüket és dél tájban ismét- munkába álltak. A félnapos sztrájk ezzel végleges elintézést nyert. Somogyvármegye, 1912. július 25. (3, oldal, VIII. évfolyam, 166.) Félnapos aratósztrájk Somogybán. JEGYZET: * Kedden reggel, azaz 1912. júl. 2-án.
