A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
Kovács Miksa (Kaposvár) célszerűnek tartja, ha az értekezlet munkaprogramot csinál és elsősorban is bizottságot alakítanak, amely működését Baranya, Somogy és Tolna megyékre kiterjesztve, egységes munkaviszonyokat létesítene. Ennek rendezésére szükségesnek tartja a kerületi titkárság felállítását. Erre vonatkozólag a következő határozati javaslatot terjeszti elő. „Mondja ki az 1907. december hó 25. és 26-án Pécsett tartott értekezlet, hogy 1908. április i-én, a 3 vármegyére kiterjedő kerületi titkárság állíttassék fel, mégpedig Kaposvárott való székhellyel. A titkárság fenntartására kimondja, a mai értekezlet, hogy 1908. január hó i-től kezdve a 3 vármegyében lévő szervezett munkások hetenként külön 2 filléres pártadót tartoznak fizetni. És ezt havonként a titkári székhelyre, Kaposvárra tartoznak beküldeni.” Jóna Gábor (Pécs) hozzájárul a kerületi titkárság felállításához, de ezt ott tartja felállítandónak, ahol erősebb és rendszeresebb a munkásmozgalom. Kovács Miksa eláll a kötött határidőtől, indítványozza, hogy a jövő kerületi értekezlet Kaposvárott tartassák. Szőke Sándor ajánlja, hogy 7 tagú bizottságot válasszanak, a kerületi titkárság előkészítésére. A bizottságba beválasztották Szabó József és Szőke Sándor (Pécs), Kovács Miksa és Magyar Mátyás (Kaposvár), Váczi István (Szekszárd), Quandek Konrád (Tolna), Iván Jenő (Szigetvár) elvtársakat. Miután szólásra nem jelentkeztek, az elnök zárszóval élve a kerületi értkezletet berekesztette. Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. I. 1869-1918. Pécs, 1968. (280-285. o.) 42. 1908. február 16. A Népszava tudósítása a Somogy megyei pártértekezletről A Somogy megyei pártszervezetek e hó 16-án tartották IV. megyei értekezletüket Kaposvárott. Az egybegyűlteket Ehr Lajos elvtárs üdvözölte a vezetőség nevében, s az értekezlet vezetésére elnöknek Magyar Mátyást, jegyzőnek Eger- szegi Jánost választották meg. Napirend: 1. Jelentések. 2. A vidéki szervezetek kiépítése. 3. A pártadó, a pártsajtó és a kerületi titkárság. 4. Küzdelem a választójogért. 5. Fölmentvény és az új vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. Az értekezlet megnyitása után megválasztották az igazoló bizottságot, Kovács Miksa elvtárs megtette a titkári jelentést. A jelentés elején a hatóságok üldözéséről és törvénytiprásáról emlékezik meg. A lefolyt évben több elvtársunkat 1218 korona pénzbírságra és 168 napi elzárásra ítéltek jogerősen. A belügyminiszter egy szakcsoportot oszlatott föl. Két sajtó útján elkövetett izgatásért pör van folyamatban; 18 gyűlést tiltottak be. Október 10-én 2000 munkás tette le a szerszámot, hogy a választójog érdekében tüntessen. Nyilvános népgyűlést hat, szakgyűlést kilenc, fölolvasást 23 esetben tartottak. A sztrájkban 212 munkás vett részt 21 hétig. A sztrájkok átlagos eredménye 15 százalék bérjavítás és 10 százalék munkaidő rövidítés. A földmunkásokat a legjobban üldözik a szolgabírák. Innen a nagy kivándorlás. A vezetőség a nagy üldözések ellenére is igyekezett kötelességének eleget tenni. 330
