A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
14 népgyűlést. Sztrájkokban résztvett 680 ember, a sztrájkok tartama 3560 napot tesz ki. Átlagos eredmény: 20-25%-os bérjavítás, napi 1-2 órai munkaidőrövidítés. Hatósági büntetések: 460 napi elzárás, 160 korona pénzbüntetés, 112 kitoloncolási ítélet, amelyből 86-ot nem hajtottak végre. Somogyvármegye, 1907. február 20. d) 1907. október 11. A rendőrfőkapitány az október 10-ére bejelentett népgyűlést és tüntető felvonulást betiltotta s így a munkásság mindössze annyit tett meg, hogy 40-50 emberből álló csoportokban sétára indult. Csöndesen mindig rendzavarás nélkül jártak az utcákon, gondosan figyelve arra, hogy még a járókelőket se zavarják. Ettől a tüntető sétától szörnyűségesen megrémült a rendőrség, nyomban telefonáltak a közös kaszárnyába, ahol az egész legénységet már készenlétben tartották. Ámde nem elégedett meg a rendőrség evvel, hanem egy kis letartóztatásra vágyott. Négy munkás, név szerint Zoltán Jenő betűszedő, Kormos Ferenc pék, Ehr Lajos mintakészítő és Blumschein Rezső cipész aláírási ívet vittek a kereskedőkhöz, akiket a munkásság nevében arra kértek, hogy az országos sztrájkra való tekintettel szívességből zárják be már délelőtt az üzleteket. Az ívet 27 kereskedő alá is írta, amikor a rendőrök észrevették a munkások küldötteit. Nosza megfogták őket és diadalittasan hurcolták be a négy munkást a rendőrség fogházába.” „Amikor a munkásság megkezdte az ő, kicsi csoportokba felosztott néma sétáját a gyalogjárdákon, a rendőrök eleinte eltűrték, de egyszerre csak minden válogatás nélkül kezdték leszorítani a közönséget az utakról, sőt a rendőrintézkedés odáig fajult, hogy egyenesen útját szegték minden járókelőnek és megtiltották a magánosán haladóknak is, hogy a Fő utcán végigmehessenek . . .” „Amikor a rendőrség az apró csoportokban sétáló munkások néma tüntetését beszüntette, valószínűleg attól tartott, hogy most már kenyértörésre kerül a sor és épp ezért nyomban a Baross utcai kaszárnyába telefonáltak, ahol úgy a 44-es, mint a 69-es bakák készültségben álltak. Sokan mosolyogva, mások felháborodva nézték, amikor délelőtt 11 órakor egy század 44-es baka jelent meg feltűzött szuronyokkal a Széchenyi téren ...” A katonaság délfelé a Kossuth térnek a katholikus templom alatti részére állott fel. Három szakasz gúlába rakta fegyverét, a negyedik szakasz pedig díszfölvonulást rendezett az utcákon, hogy halálos rettegésbe ejtse a békés polgárságot. A fegyveres hatalom megjelenésére a munkások mindenütt elhagyták az utcákat és kiadták a jelszót, hogy tartózkodni kell mindenféle tüntetéstől. A kivonult katonaságnak nem is akadt dolga és a rendőrök hiába lődörögtek az utcákon, nem akadt egyetlen ember sem, akit bekísérhettek volna. Somogyvármegye, 1907. október 11. 327
