A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között
bet szenvedett, legtöbbet áldozott, s legelébb elhalt. .. Sírj és gyászolj a nyomot felett hazaszeretet !... Roboz Somogy, 1866. augusztus 14. (24. sz. 1-2. old.) Elszegényedésünk jelei. 2. 1867. december 3. A bécsi kormány politikájának hatása a megye iparára Mai világban már nemcsak arról mérik a nemzeteket: hogy van-e és milyen akadémiája, múzeuma? Mily virágzó állapotban vannak népiskolái, - közintézetei? hanem arról is: hogy mennyi égbe meredő kéménye pöködi a vastag füstgo- molyt, melynek tüzénél ezer és ezer munkás izzad, fárad, virraszt és fokozza a nemzeti belerőt, tevékenységet. Ma már nemcsak arról van szó egy civilisált államban, hogy hány tudományos fő virraszt, bölcselkedik asztalainál, hanem arról is, hogy mennyi kőszenet fogyaszt el, mennyi munkáskezet foglalkoztat évenként? Az egymásután bukott bécsi kormányférfiaknak meg volt az a jó szokások, hogy ha engedélyt adtak hazánkban - hol a gyáripar, mondhatni, ifjú korát éli — valamely gyárra, azt úgy megnyomták adóval, mikép a tulajdonosoknak azonnal be kellett zárni a katlanokat, tetemet beruházások után is, ha azt nem akarták, hogy koldusbotra jussanak. Nem egy példa van erre. A többek között elég legyen felemlíteni Bálványost, hol a boldogult öreg Szaczger 400, mondd négyszáz ezer forinton állított fel egy szeszgyárt, mely száz és száz munkásnak adott foglalkozást, kenyeret a burgonyatermelés által a közeli földbirtokos osztálynak tetemes pénzt: a fuvarosoknak kereseti forrásokat; a több ezer akó szesz előállítása által lendületet az iparnak, - s mit tett háládatosságból a bécsi kormány? Rávetett évenkint fizetendő 20, - mondd húsz ezer forintnyi adót, melyet a gyár nemcsak, hogy ki nem tudott keresni, hanem magát a tőkét támadta meg! Mit tett a tulajdonos? Azt, amit valamenyien tennénk: leállította a főzést. Elesett temérdek munkát biztos keresetétől. A közeli birtokosok az oly jól jövedelmező burgonyatermeléstől, s a kereskedelem több ezer akóra menő szesztől. így járt Zichy István úr nagyszerű szeszgyára Nágocson, melynek egyedül kéménye jelzi: hogy derék birtokosa e téren is érdemeket akart szerezni a magyar névnek. A hárságyi cukorgyárt már el is hordták boldogabb vidékre, s csak romjai mutatják, hogy itt a közeli években nagy munkazaj uralkodott, de a legszentebb akarat, erő sem tudtak megküzdeni az akadályokkal. 285
