A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

I. RÉSZ

1866. augusztus 14.

A megye paraszti gazdaságainak elnyomorodása az önkényuralmi rendszer ide)én

Nem kell nagyító üvegen nézni a nyomort, szegénységet, mely majd minden -küszöb előtt felütötte magát; puszta szemmel is kivehető az egész rémségében, akármelyik helységünket vesszük is vizsgálat alá.

Midőn birtokos osztályunk 1848. a népet felemeli magához, feloldá lánczait. s urává tette saját vagyonának, - azt hiheté az ember: mikép köznépünk sebes lépésekkel halad előre a közvagyonosodásban.

S ezt alaposan hiheténk, mert:

népünk a múltban meg volt edzve a munkától,

mert felszabadulása, helyzetének urává tévé, s többé nem másnak, hanem magának dolgozott,

mert a munka, fáradság, s ezek sikeréhez mérve aránylag sokkal kevesebb volt szükséglete, mint azon források, melyekből merített.

Ahhoz pedig nem kell mathesis: hogy ha az ember kevesebbet költ el, mint szerez, — előre halad.

így is volt ez néhány éven át.

A szessziós gazda szépen instruálta gazdaságát.

Szebbnél-szebb czímeres ökrök jártak ki udvarából. Csengős tinók, csikók, mint gazdaságának újabb reményei.

Volt olyan gazda, hogy göbölhöz hasonló négy ökrön húzatta azt az ekét, melyet a négy közül egy is elhúzott volna.

A belsőségek körül, a szőlőkben egyre másra szaporodtak a luczernások.

Még akkor kisebb adóját befuvarozta.

A pitvarban hosszú, új _ déczbundák, ködmenek lógtak, míg a padláson, vagy udvaron szép tisztabúzát, rozsot, rostált az anyjuk hozzátartozóival, hogy a veszprémi vagy kanizsai piacra vigyék eladás végett.

Csinos zsindellyel fedett és zsuppos házak emelkedtek az utczákban; félszerek istállók.

Nem egy polgár gazdaságában láttál Vidacs vagy Farkasféle vasekét.

'* A dokumentumok X. részét válogatta és jegyzetekkel ellátta T. Mérey Klára, a II. részt Kanyar József, a III. részt Kávássy Sándor, a IV. részt pedig Andrássy Antal.

283