A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

Az alábbiakban termelési áganként próbáljuk megvizsgálni megyénkben a 'korszak gazdasági problémáit, amelyek utóbb társadalmi, majd politikai prob­lémák okozóivá váltak. A mezőgazdaság Az 1870. évi népszámlálás eredménye szerint a megye területén élő és kereső lakosságnak 91%-a foglalkozott mezőgazdasággal, 8%-a iparral, 1% kereskede­lemmel. 1891-ben az őstermeléssel foglalkozók aránya már csak 69%, a bányá­szat, ipar és forgalom kötötte le a keresők 14%-át, napszámból élt 13%, míg a többi értelmiségi, illetve azoknál dolgozó szolga volt és egy kis töredék jára­dékból élt.77 A napszámosok többségét ugyancsak az őstermeléshez számíthatjuk, mert nagyrészt mezőgazdasági napszámosok voltak. Így szemlélve a képet, az arány már némiképp az ipar és kereskedelem javára tolódott el, de a mezőgaz­dasági foglalkozás túlsúlya (kb. 80%) változatlanul megmaradt. S mivel a népesség megoszlása mellé azonnal az egyik termelőeszköz, a föld tulajdonának kérdését is oda kell állítanunk, vizsgáljuk meg, miként alakult a földtulajdon kérdése? Korszakunkra vonatkozóan a megye közgazdasági felügye­lőjének: gróf Széchenyi Imrének van egy kitűnő összefoglalása a megye gazda­ságtörténetéről, amelynek adatait pontos felmérés és kérdőívek alapján rögzített tényanyagból szerezte.78 Kimutatása szerint: egész telkes és azon felüli 3/4 t e 1/2 1 k e 1/4 s 1/4 telken aluli g a z d á k s z á m a 1861 körül O rrv OO 8 49 7133 9 982 5 939 1883-ban 793 963 4504 KO OO OO n 777 Kimutatása szerint a nagyobb parasztgazdaságok száma csökkent és a 1/4 telken aluli (ami gyakorlatilag 7 kát. holdon aluli gazdaságokat jelent) gazda­ságok száma nagyon megnőtt, s ez a parasztság elszegényedésének folyamatára mutat. S mi az oka ennek az elszegényedésnek? Gróf Széchenyi ennek fő okát a paraszti földekre nehezedő terhekben látja: egy 1/4 telkes kisbirtokosnak, meg­közelítő költségvetése szerint - a talajtól függő - évi kiadása 180-145 forint kö­zött mozgott, míg az összes bevétele 125-24 forint között volt, tehát az évi hiány 56 és 174 forint közötti összeg. Ugyancsak Széchenyi megállapítása szerint az egész telekre (27 kát. hold) nehezedő állami, községi, megyei adó és a termeszt- ményekben fizetett adó értéke községenként 87-146 forint között volt. A kisbirtok és a nagy uradalom közti adófizetési kulcs különbsége, a regresszív adózás fel­háborodást keltett minden jó érzésű emberben. A súlyos terhek azonban csak egyik okát képezik a parasztság elszegényedé­sének egyéb, főként gazdasági okok mellett. Vizsgáljuk meg ilyen szempontból a megyében folyó gazdálkodás módját. A termelőeszköz oldaláról közelítve meg a problémát, elsőként a terület műve­lési ágak szerinti megoszlását kell vizsgálat tárgyává tennünk. A I. A-B táblázat

Next

/
Thumbnails
Contents