A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Andrássy Antal: Az agrárproletariátus és a parasztság helyzete, mozgalmai 1908-1918 között

sikerült-e a fővárosi parcellázó bankot kényszeríteni a jogos konvenció kifizetésére.

A háború előtti években a sajátos társadalmi-gazdasági események hatására szerveződtek előbb egyletté, majd párttá, az erdőcsokonyai 45 holdas Szabó István vezetésével a somogyi módosparasztok, a kor nyelvezete szerint a kisgazdák.

1908. január 12-én, a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének megalakulásakor már sietnek kijelenteni, hogy az osztályharcot, a nagybirtokok felosztását, „ .. . a társadalmi rend felbontását” elítélik.73 Az uralkodóosztály egyes nagybirtokos tagjai szerették volna azonnal megnyerni, illetve egyesek kézben tartani Szabó Istvánt és csoportját. Erre utaltak az uralkodó osztály részéről az első lejáratások is, amikor a főispánt és klikkjét akarták a kisgazdák kezdeményezőjeként beállítani. Szabó István bemutatkozó nyilatkozata szerint, a kisbirtokosok tömörüléséről van szó. „Tehát úgy gazdasági, mint politikai téren egyesített erőnket ne mások használják ki, mint eddig, hanem azt mi magunk saját hasznunkra érvényesíthessük. '''

A főispán meghiúsult taktikázás után, május 9-én jelentette bizalmas levelében a belügyminiszternek, hogy a nagyatádi kerületben megalakult a kisgazdák egyesülete és félő, hogy megszerzi a képviselői mandátumot. „Ma még ezen szövetség ellen semmi terhelőt felhozni nem lehet.” Megemlíti a továbbiakban, hogy vannak közöttük egyesek, akik fogékonyak az „urakkal ti. a közép- és nagybirtokosokkal” a szembenállásra. „Nem akarom azonban hinni, hogy ezen vidék legnagyobb részt jómódú lakossága belevihető lenne holmi felforgató kormányellenes tendenciákba.” A továbbiakban azt reméli a főispán, hogy a szövetség és vezetői gyorsan elszigetelődik.'0 A nagyatádi választás valóban meghozta az első kisgazda mandátumot a kormánypárt minden akciójának ellenére. A két századnyi cseh katona a 69. K. u. K. gyalogezredből és a negyven főnyi csendőr erősítés, valamint a horvátajkú szavazók 2—3 koronás megvásárlása ellenére 1261 főnyi szavazatot kapott Szabó István, igaz, csak 44 főnyi többséggel.76 Az év Szabó és párthívei számára további szervezéssel és lázas gyűlésezésekkel telt el. Az ekkor tett nyilatkozatok azonnal elárulták, hogy Szabó és csoportja mereven elhatárolta magát a szegény-paraszti és földnélküli agrárproletárságtól. Követelései gazdasági, érdekvédelmi jellegűek. A választójogi reformmal élesen szembeszáll, mivel az szerinte ellenük irányul.'7 A következő évben Somogybán közigazgatási úton indítottak ellentámadást a nagybirtokosok.'8 Pedig előzőleg a képviselőházban Szabó István hűségnyilatkozatot tett az uralkodó osztály mellett: „Mi elismerjük az arra hivatottak vezetésre való hivatottságát.”79 A földosztással szemben most is számtalanszor hangsúlyozta, hogy reformokat óhajt és állami megváltással akarja felszabadítani a kötött földterületeket. „Nem földosztást, nem jogtalan rabló birtok- politikát hirdetünk . . . ’,80

Az év végén november 21-én, a Veszprém megyei Szentgálon megalakult Szabó István vezetésével az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt. A paraszti-polgári célkitűzéseken túl nem jutó program bár megemlítette a mezőgazdasági munkásokat, de érdekeiket nem képviselte.81 Az év végén ezután alakította meg Szabó István Erdőcsokonyán a gazdapárt nagyatádi kerületének fiókját. A pártbizottság tagjai kivétel nélkül módos parasztok és földdel rendelkező tanítók, lelkészek voltak. A községi bizalmi férfiak szintén a vagyonos, illetve a középparasztok soraiból kerültek ki.82

1910. február 18-án a szigetvári, 27-én a csurgói, március 28-án a marcali-i, míg április 17-én a tabi kerületben alakult meg a párt.83 Az év választási moz25 5