A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907
a javaslat egészét a humanizmus szelleme hatotta át.23b Ebből a közlésből, valamint abból, hogy a jelenlevők közhelyesléssel fogadták a javaslatot, arra kell következtetnünk, hogy az általa előterjesztett bérjavítások meglehetősen mérsékeltek, szerény mértékűek lehettek. 1906. februárjában Szigetvárt tartottak a járás földbirtokosai és bérlői értekezletet, itt azonban érdembeli döntés nem történt, csupán amiatt hangzottak el panaszok, hogy az aratók bojkottálják a szerződéskötést.2,9 Március 21-én Somogy Vármegye Gazdasági Egyesületének Igazgatóválasztmánya tért az ügyre vissza. 4000 tartalékmunkás és több száz aratógép beszerzését vették tervbe, és április 9-re nagyszabású gyűlést határoztak el.240 Az április 9-i ülésen dr. Hirsch Alfréd a sztrájktörő munkások költségeinek fedezésére alap létrehozására tett indítványt, éspedig úgy, hogy az 500 holdon felüli birtokosok birtokaik minden holdja után 20 fillért fizessenek.241 Az indítványt végül csak 23-an tették magukévá. Ezért az egyesület május 7-i közgyűlése azt a döntést hozta, hogy felirattal fordul a földművelésügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy tartalékmunkások biztosításáról gondoskodjék, akiket az egyes gazdák igénybe vehetnek, valamint kérni fogják, hogy amennyiben a sorozások a szorgos munka idejére esnének, úgy azokat halasszák el.242 Nehéz megállapítani, hogy a birtokosok szervezkedése végül is milyen konkrétumokhoz vezetett. Mindenesetre tény, hogy egy június i-én megjelent felhívásban arról olvashatunk, hogy a gazdasági egyesület titkára kieszközölte, hogy egy amerikai gyár képviselősége Kaposvárt béreljen raktárt, ahol 134 gépet helyeztek el, amelyek szükség esetén a birtokosok rendelkezésére állanak.243 E közlést olvasva azonban nehéz eldönteni, hogy mennyi volt ebben a fenyegetés és mennyi a valóság. Utaltunk már rá, hogy a józanul gondolkodó elemek, elsősorban a cselédséggel szemben, a megoldást bizonyos engedmények megadásában látták. Ezek legfőbb szószólója a mát többször is említett Hoyos Miksa gróf volt, aki a kiáltó igazságtalanságok és kirívó esetek ellen emelte fel szavát, egyszersmind a sztrájkok ellen igyekezett megszervezni a birtokosokat és bérlőket. Ez utóbbi kísérlete azonban hajótörést szenvedett.24* A birtokosok által kezdeményezett akciók sorában kell végül még szólnunk arról is, hogy a vármegyei gazdasági egyesület megállapította azt a minimumot, mely a cseléd és családjának „szoros megélhetésére szükséges”, egyben propagandát fejtett ki a birtokosok és bérlők körében a bérek felemelésére, aminek nyomán igen sok helyen sor is került a bérek megjavítására.240 Felkészültek ezalatt maguk a hatóságok is. Május végére mindenütt megkétszerezték a csendőrség létszámát, ahol az előző évben nagyobb mozgalmak robbantak ki.246 Ugyanakkor a megye főispánja Kaposvár polgármeste-éhez, a rendőr- kapitányhoz és a főszolgabírához intézett körlevelében egész módszertanát dolgozta ki az elhárításnak. Mint érdekes kortörténeti dokumentum, érdemes, hogy kissé hosszabban időzzünk vele és bőségesebben idézzünk soraiból. „A hatósági beavatkozások és intézkedések első és feltétlen kellékének tartom - írja hogy a közigazgatási hatóságok éber figyelemmel kísérjék a területükön felmerülő munkásmozgalmakat, azokat sürgősen megvizsgálva a szükséges intézkedéseket megtegyék. A teendő intézkedések a dolog természetéből folyólag a preventív eljárás, a békés kiegyenlítés és a megtorló rendelkezések kategóriáiba sorolhatók. 222
