A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
25. Főispáni iratok 218/39/1869. 26. Főispáni iratok 61/643/eln. 1869. 27. Maar—Barcza család levéltára. Ismeretlen kortes-vers kézirata 1878-ból. 28. Főispáni iratok 33/1869. 29. T. Mérey Klára: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905—1907ben. Bp. 1956. 51. o. Idézet Gabona Béla: A magyarországi agrármozgalmak története c. művének 12. oldaláról. (Bp. 1934.) 30. A kiegyezés utáni tőkés polgárság gyors ütemben fejlődő kizsákmányolási és profitszerzési lehetőségének következtében fergeteges módon épült ki az országban, csakúgy, mint a megyében is: a közlekedési és a hitelszervezeti hálózat. A vasútépítő társaságok államgarantálta magántőkéje által végzett vasútépítkezésekre az állam mindenütt ráfizetett, s a súlyos terheket — közismerten — a drága külföldi kölcsönökkel fedezte. A gombamódra szaporodó új bankok és részvénytársaságok sorában „magában Bécsben 1868—1873. között az addig meglevő 6 bankhoz nem kevesebb mint 71 új alapítású járult.” (Somogybán 1864—1872 között 8 takarék- pénztár és 9 segélyegylet.) 1913-ra a hazai bankok és takarékpénztárak száma már 2033-ra emelkedett, a hitelszövetkezeteké pedig 3964-re. Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. V. kötet. Bp. 1936. 480. és 599. o. Jellemzésül még ideiktathatjuk, hogy a kaposvári kir. törvényszéknél 1875—1885 között 13 részvény- társaság, 20 szövetkezet, 70 közkereseti társaság és 480 egyéni cég nyert bejegyzést. (Ebből csak 1876-ban jegyeztek be 6 részvénytársaságot, 9 szövetkezetét, 28 közkereseti társaságot és 292 egyéni céget! (Ugyanezen évtized alatt a törölt kereskedelmi cégek száma 68 volt. (7 szövetkezet, 20 közkereseti társaság és 41 egyéni cég.) Főispáni iratok 130/1873. Alispáni iratok: Egyletek, társulatok alapszabályairól vezetett nyilvántartás 1870—1913. 31. Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története. 1868—1873. Bp. 1952. 63. o. 32. „Allerlei. In Kaposvár, wo sich — wie wir bereits gemeldet haben — jüngst ein „Allgemeiner Arbeiterverein” gebildet hat, fungiren: Franz Erben als erster Obmann, Markus Neuwirth als zweiter Obmann, A. Geiringer als Schriftführer. Gründer dieses Vereins ist unser Parteigenosse Schneiderarbeiter Jakob Holländer, der noch vor kurzer Zeit hier in Pest als Agitátor wirkte und bei den hiesigen Arbeitern in guter Erinnerung steht.” 33. Somogy, 1870. szept. 6. 34. Alispáni iratok 5075/1870. 35. OL. K. 150—1873. III—4—25778. 36. Uo. 37. S. Vincze Edit: A hűtlcnségi per. 1871—1872. Bp. 1971. 187. o. 38. Uo. 112. o. 39. V. ö. Andrássy Antal: Adatok a Kaposvári Általános Munkásegylet történetéhez.. 1870—1873. Somogyi Szemle. 1965. évf. 2. sz. 42—53. o. 39/a Nemes Dezső: I. m. 200. o. 40. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I. kötet. A magyar munkásmozgalom kialakulása. 1848—1890. Bp. 1951. 219. o. 41. S. Vincze Edit: I. m. 90. o. 42. S. Vincze Edit: I. m. 87. o. 43. S. Vincze Edit: I. m. 203. o. 44. OL. BM. 1873—III—4—25748. 44/a Uo. 44/b Uo. 45. Uo. 46. Főispáni iratok 69/1873. 47. Somogy, 1873. ápr. 29. Munkásmozgalom. 48. Főispáni iratok 130/1873. Alispáni iratok: Egyletek, társulatok alapszabályairól vezetett nyilvántartás 1870—1913. 49. Főispáni iratok 154/1875. 50. Uo.