A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
III. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT TEVÉKENYSÉGE SOMOGYBÁN (1890-1918) A szocialista munkásmozgalom történetének most következő periódusában a szociáldemokrata párt tevékenységével, a munkás- és a parasztmozgalmak fellángolásának az időszakával, a menekülő forradalom lezajlásával és az első világháború tragikus vérvesztesége következtében megtizedelt munkásmozgalom időszakával foglalkozunk. E korszakban Dél-Dunántúlon: előbb Barcs, majd, Kaposvár szerepe emelkedett ki. Az előző korszak munkásmozgalmának stféta- botját a megyében Szigetvártól a barcsi és a kaposvári szervezett munkásság vette át. Az ipar területén még 1886-ban is, alig történt előrehaladás a megyében. „Gyári iparunkat - írta Széchenyi Imre - még mindig a barcsi és a bálványosi •szeszgyár, a kaposvári és a karádi gőzmalmok és a lukafai üveggyár képviseli.79 Valóban igaza volt a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának, amely ezekben az évtizedekben még mindig a gyárak alapításától tartózkodó tőke magatartását tette szóvá 1882. évi jelentésében.80 Lényegében ugyanezt ismételhette 1890-ben is, mondván: „Gyárakban továbbra is nagyon szegény a megye”. Csupán három Somogy megyei „gyárvárost” emlegetett: Kaposvárt, Szigetvárt és Csurgót. Köz- gazdasági szempontból azonban valamennyiőjük előtt és fölött Barcsot, a megye egyetlen kikötővárosát említette, amely mint mondá „az utolsó 25 év alatt egy szerény kis faluból, amerikai város módfára, gombaképpen emelkedett fel, azt lehet mondani: országos emporiummá.”81 Hogyan válhatott Barcs a megye, de az ország egyik legjelentékenyebb piacává, vásárterévé, s kereskedelmi gócpontjává Szlavónia kapujában? Amikor Szigetvár - első vasútjával, amelyet 1867-ben kapott - a Déli-vasúttal került összeköttetésbe, a pályát Pécs felől Barcsig építették ki, s így a korábban Szigetvárra központosait forgalom a közeli Barcsra terelődött át. Ám a hosszú ter- vezgetés után (12 év) - 1900. nov. 8-án - megnyitották a megyeszékhellyel ösz- szekötő szigetvári vicinális vasútvonalat is, jó pár évvel a Barcsot a megyeszékhellyel, majd Somogyszobbal összekötő vasútvonal kiépítése előtt, Szigetvár azonban soha többé nem nyerte vissza a Barccsal szemben örökre elvesztett köz- gazdasági pozícióját. így vált Barcs, a hajózható Dráva jelentős végállomásává, amelyre 4 különböző vasútvonal centrumában és víziútjain érkeztek a szállítmányok, évenként 4 millió métermázsa mennyiségben (1,7 millió vasúton, 2,3 millió pedig hajón)82, az Al-Dunáról, akár a nyugati országhatár felé, akár pedig a tenger felé. Valóban igaz, hogy a fővárost kivéve itt voltak a legnagyobb közraktárak az ország166
