A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig

figyeltetésekor használt módszereiben mutatkozott meg, hisz a rendőrség, még a következő évtizedekben is, ugyanezekkel a - nemzetközileg alkalmazott - módszerekkel küzdött a szocialista munkásmozgalom ellen.

E karhatalmi, főként a városokban tevékenykedő rendőrségi apparátus mellett - Tisza minden törvényes eljárást mellőzve — egy szigorúan bizalmas rendelettel a főszolgabírókat is beállította a közigazgatás elnyomó csatárláncolatába, tilosnak mondva ki az országban mindenfajta szocialista egyesület alapítását. A formális, de betarthatatlan feltételek, mint pl. a szónokoknak előzetesen írásban bemutatott beszédei, a gyűlések idejének jóelőre történő bejelentései, majd 6-10 jómódú polgár megnevezése a népgyűlések összehívói által, akik „az esetleges károkért és rombolásokért” felelősséget vállalnak, mindezek, a kákán is csomót kereső aprólékos, de igen céltudatos packázások éles interpellációra késztették a szélsőbal vezérét: Helfy Ignácot a parlamentben, amelynek elhangzása után Tisza mindent letagadott a törvényhozás házában.

1879-ben Tisza Kálmán mellé még a klérus is felzárkózott - XIII. Leó en- cikliája védelmében és zászlaja mögött. Az ismert enciklika minden eszmei mondanivalóját az osztályharcos szocialista mozgalmak ellen irányította, amely - így lényegében - a polgárság újabb, nemzetközi méretű támadása volt a munkásmozgalom ellen, s amely, válogatás nélkül, nyakába varrta s a mozgalom számlájára írta — a magántulajdon elrablásától kezdve a királygyilkosságig kiagyalható mindenfajta vádat. Azon sem lehetett csodálkozni, hogy az enciklika, amely hol „halálthozó pestisnek”, hol pedig „elvadult gyomnak” nevezte a szocializmust — írta az Arbeiter-Wochen-Chronik 1879. jan. 19-i száma -, akkor, nyomában idehaza, Simor János hercegprímás is „marhapestisnek!’ nevezte azt.