A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
Pesti Általános Munkásegylet irányában folyamatban lévő bírósági tárgyalásoktól lévén feltételezve.”36 Az ügyiratok „elfektetése” még december 12-én is rögzítést nyert. Amikor a megye alispánja még „pártoló véleménnyel” terjesztette fel a kaposvári egylet alapszabály-tervezetét, akkor még nem vetette előre árnyékát a „hűtlenségi per”, az első nagy hazai munkásper, amelynek összesített időtartama, ha 2 év és 9 hónap elmúltával felmentő ítélettel is zárult, mindazonáltal súlyos torlaszként vetette hátra a hazai munkásmozgalmak fejlődését.37 Bár e törvénytelen „bűnper” kezdetén: az 1871-es letartóztatások után a kormány az alapszabályokkal rendelkező, a hatóságilag már engedélyezett munkásegyleteket nem oszlatta fel, csupán csak az újonnan alakulókat fosztotta meg a legális működés minden lehetőségeitől. Ekkor még előtte voltunk a berlini 1872-es titkos kormányközi megállapodásnak is, amelynek maga Tisza Kálmán bizonyulván a leg- intranzigensebb végrehajtójának, minden munkásszervezkedés legfőbb gátlójának díszelegve a szerepében, tűzzel-vassal égette az egységes munkáspárt megalakítására törekvő szándékokat és akaratokat. A „hűtlenségi perben” való részvétel miatt: Holländer Jakabot is vád alá helyezték. A letartóztatott vádlottak második csoportjába sorolta Kozma Sándor főügyész Ihrlinger Antallal, Politzer Zsigmonddal, Szvoboda Lajossal, Essl Andrással, Szopkó Jánossal, Führer Árminnal és Rauch Györggyel együtt, mint olyanokkal, akik ugyan nem voltak az Internacionálé tagjai, de tevékenyen közreműködtek a szocialista elvek terjesztésében és a Nemzetközi Munkásszövetség külföldi tagjaival történő levelezésben.38 Az 1871. aug. 6-án történt kihallgatása alkalmából készült jegyzőkönyvből értesülhetünk arról, hogy a 26 éves női-szabó- segéd - emlékezete szerint - 1870. július 7-én a helyi szabóegylet alapszabályainak a megalkotására és egy munkás betegsegélyező egylet ideiglenes megalapozása céljából Kaposváron tartózkodott. E szervezet elnökeként csupán csak két hónapig tevékenykedett a megyeszékhelyen, ahonnét szolgabírói kiutatsításra Pestre tért vissza. Utána másvalaki jött Kaposvárra Németországból, - nevét nem tudta -, aki a betegsegélyező egyletből munkásegyletet szervezett. 1870 októbernovemberében újból Kaposváron tartózkodott, ahonnét néhány mesterember feljelentésére újból követelték a szakmájába való visszatérését a szolgabírótól. Decemberben már vissza is tért Budapestre. A kihallgatási jegyzőkönyvben még azt is bevallotta, hogy az Allgemeine Arbeiter Zeitunghoz Külföldi Viktor közvetítésével jutott hozzá, s az újságnak Kaposvárról levelezői is voltak. Ilyen volt az Egylet titkára: Wellisch Náthán is. A lapból 6 magyar és 6 német nyelvű példány járt a városba.39 Holländer később: a „hűtlenségi per” tárgyalásának ötödik napján (1872. ápr. 27-én) említést tett arról, hogy a szegény munkások segélyezése és egy betegpénztár alapítása céljából munkásegyletet alapított Kaposvárott Lasalle irányelveinek a szellemében, amelynek szinte mindenese: elnöke és titkára volt egy személyben.39/3 A bíróság előtt elmondta még a városból történt kiutasításának a körülményeit is, tagadva azonban a kitoloncoltatást, csupán Lajpczig Jónás központi főszolgabíró felszólítását említvén, aki arra kérte, hogy „vonuljon vissza” - lehetőleg — a szakmájához. Ö azonban továbbra is ott maradt a városban, ahova később is, visszatért. Innen írott leveleiből - bár proletárként - mindig szociáldemokratának vallotta magát.40 150